ORVOSI MŰHIBÁK – JOGESETEK

BH2011. 248 (orvosi műhiba 44.)
A felnőtt gyermeknek is sérülhet a teljes családban éléshez való joga a szülő halálával. A nem vagyoni kártértés egy összegben és járadék formában egyszerre nem alkalmazható (1959. évi IV. törvény 84.§, 355.§). »

BH2011. 11 (orvosi műhiba 43.)
Ha a kórház a csecsemőt másik, azonos ellátási szintű kórházba helyezi át, a minden egészségügyi intézményre irányadó szakmai előírásokra valamint az aktuális csecsemő szűrővizsgálatok elvégzésére vonatkozóan a másik intézmény felé tájékoztatási kötelezettség nem terheli és nincs ilyen kötelezettsége a szülő felé sem (1959. évi IV. 339.§ és 348.§, 1997. évi CLIV. törvény 13.§ és 77.§). »

BH2010. 331 (orvosi műhiba 42.)
A szövődménynek nem minősülő műtéti következményről tájékoztatni kell a beteget. A tájékoztatásnak az adott beteg egészségi állapotához kell igazodnia és az orvos által ismert tényeken kell alapulnia (1997. évi CLIV. törvény 13.§-a, 134.§ és 135.§). »

BH2010. 65 (orvosi műhiba 41.)

Magánorvos és kórház egyetemleges kártérítési felelőssége »

BH2010. 8 (orvosi műhiba 40.)

A tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt, a terhességmegszakítás lehetőségének elvesztésével okozott kárért a kórház csak akkor felel, ha a magzat fejlődési rendellenességét gondos eljárás mellett felismerhette volna olyan időben, amikor a terhesség még megszakítható lehetett volna. »

BH2009. 358 (orvosi műhiba 39.)

A csuklótörés konzervatív kezeléséből eredő károsodás esetén az orvosnak kell bizonyítania, hogy a kezelés választása megfelelő volt és a károsodás ennek ellenére következett be. Ennek hiányában a kártérítési felelősség alól nem mentesül. »

BH2009. 208 (orvosi műhiba 38.)

Kórház kártérítési felelőssége egészségkárosodással született magzat miatti károkért, annak alapján, hogy helytelenül történt a bizonyítékok mérlegelése a tekintetben, hogy a választott szülési módra vonatkozó döntés megfelelő volt. »

BH2009. 79 (orvosi műhiba 37.)

A legnagyobb gondosságot az ügyeletes orvos és a mentő személyzete akkor tanúsítja, ha mindaddig, amíg esély van a túlélésre, addig mindent megtesz annak biztosítására. »

BH2009. 10 (orvosi műhiba 36.)

Hepatitis C vírusfertőzésre alapított kártalanítási igény esetén az orvosszakértői és szakmai álláspontok nem hagyhatók figyelmen kívül a bizonyítékok értékelésénél. »

EBH2008. 1867 (orvosi műhiba 35.)

A terhességi ultrahangvizsgálatok során a protokoll szerinti időben kell a magzat anatómiáját vizsgálni és ábrázolni, illetőleg a látottakat leírni. Ennek elmaradása alapot adhat a kártérítési felelősség megállapítására.  »

BH2008. 117 (orvosi műhiba 34.)

A Hepatitis C vírusfertőzött beteg vérének átmeneti vírusmentessége nem jelenti azt, hogy a betegségéből meggyógyult. »

EBH2007. 1742 (orvosi műhiba 33.)

A műtét során elszenvedett egészségkárosodás nem tekinthető üzemi balesetnek. »

EBH2007. 1612 (orvosi műhiba 32.)

A bíróság a tájékoztatási kötelezettsége keretében a jogvitában jelentős tények és a szükséges bizonyítási eszközök megjelölésével biztosítja azt, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró fél a perbeli eljárási jogait érvényesíteni tudja. » 

EBH2007. 1586 (orvosi műhiba 31.)

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben az elkövető büntetőjogi felelőssége csak akkor állapítható meg, ha foglalkozása szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő az eredmény, illetve akkor, ha az elkövető szabályszegő mulasztásával – bár lehetősége lett volna rá -, nem akadályozza meg a tényállásszerő eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros eredményre nézve, a gondatlan bűnössége is fennáll. » 

BH2007. 84 (orvosi műhiba 30.)

  1. Császármetszéses szülés során bekövetkezett olyan akaratlan hólyagsérülés, amely a műtéti kockázat körébe esik, de ha az ilyen sérülés a jogi megítélés szempontjából az orvosnak felróható, akkor a kórház a kártérítési felelősség alól nem mentesülhet.
  2. Az orvos-szakértői felülvélemény nem különleges bizonyíték, a bizonyítékok körében értékelendő. »

EBH2006. 1506 (orvosi műhiba 29.)

A műtétnél használt elektromos eszköz által okozott sérülés lehet a műtét során előforduló kockázat, amelyből eredő kárigény a kórházra nem hárítható át. »

BH2006. 400 (orvosi műhiba 28.)

A kórház kártérítési felelősség alóli mentesülését nem eredményezi önmagában az, hogy – meghatározott vizsgálat elvégzésének hiányával – szakmai szabályt nem sértett. Ha az orvosai a tőlük elvárható legnagyobb gondosságot elmulasztják a beteg vizsgálata során, a kórház kártérítési felelőssége megállapítható. »

BH2006. 149 (orvosi műhiba 27.)

Nem kifogásolható a mentőszolgálat orvosának az eljárása, ha a balesetben agysérülést szenvedett beteget közvetlenül a CT-vizsgálat elvégzésére kijelölt gyógyintézménybe szállítja, ha az akkor ügyeletes intézményben ilyen készülék nem működik.

EBH2005. 1306 (orvosi műhiba 26.)

A kezelőorvos joga a vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása, de felelős az általa választott módszerért. »

BH2005. 429 (orvosi műhiba 25.)

A műtétet végző kórház kártérítési felelősséggel tartozik, ha az operáló orvos a beteg testében olyan tárgyat hagy bent, amelyet a műtétnél nem használt fel, és amelyet a tőle elvárható gondosság és körültekintés esetén elháríthatott volna. »

BH2005. 394 (orvosi műhiba 24.)

A fogyatékossággal született gyermek saját jogon igényelhet kártérítést, ha a kórház alkalmazottainak hibás, vagy elmaradt tájékoztatása miatt a szülő nem élhetett a terhesség-megszakítással kapcsolatban a jogszabály által biztosított jogával, és a gyermeknek ennek következményeként sérülnek az élethez, emberi méltósághoz, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez fűződő alkotmányos jogai. A károsodás bekövetkeztének időpontja ez esetben a fogyatékos gyermek megszületésének időpontja. »

BH2005. 105 (orvosi műhiba 23.)

  1. A kórház kártérítési felelősséggel tartozik a szülő nő magzatának méhen belüli elhalása, és a halott magzat császármetszéssel való kiemelése folytán az anya egészségkárosodása miatt.
  2. A nemvagyoni kártérítés megállapításának szempontjai. »

BH2005. 18 (orvosi műhiba 22.)

Kórház kártérítési felelőssége a magzat fejlődési rendellenességének fel nem ismeréséből eredő károkért. »

BH2004. 411 (orvosi műhiba 21.)

  1. A közbenső ítélet rendelkező részéből ki kell tűnnie, hogy a bíróság az alperes kártérítő felelősségét mely felróható magatartás(ok) miatt állapította meg. Több felróható magatartás megállapítása esetén azok bármelyike az alperes teljes kártérítő felelősségét megalapozza.
  2. A mulasztások rangsorba állítása, „súlyuk” alapján való mérlegelése, vagy az egyik mulasztás „elvetése” önmagában nem eredményezi a felelősség mértékének a csökkenését: arra a károsult közrehatása adhat alapot. » 

BH2004. 144 (orvosi műhiba 20.)

  1. Kórház kártérítési felelősségének megállapítása a szülés helytelenül megválasztott módjával okozati összefüggésben bekövetkezett károsodásért.
  2. A másodfokú eljárásban jogszabálysértéssel elrendelt hivatalbóli bizonyítás. » 

BH2004. 143 (orvosi műhiba 19.)

Nincs helye kártérítésnek azon az alapon, hogy egy anyának az eredménytelen terhességmegszakítás következményeként akarata ellenére gyermeke született. » 

BH2004. 10 (orvosi műhiba 18.)

Ha a magzat fejlődési rendellenességének gyanúja nem zárható ki, az orvosi tájékoztatásnak ki kell terjednie a fejlődési rendellenesség valószínűségének mértékére, a terhességmegszakítás elvi lehetőségére, és a szakmai felülvizsgálat igénybevételének a lehetőségére. »

EBH2003. 941 (orvosi műhiba 17.)

Eredménytelen terhességmegszakítás ellenére alaptalan az anya kártérítés iránti keresete, ha az azon alapul, hogy akarta ellenére fennmaradt a terhessége és gyermeke megszületett, tekintettel arra, hogy nincs olyan a jog által elismert személyiségi joga, amely azáltal sérült volna, hogy az általa kívánt terhességmegszakítás ellenére gyermeke született. »

BH2003. 497 (orvosi műhiba 16.)

Az egészségügyi szolgálat felelőssége a szűrővizsgálat eredményének nem megfelelő értékelése miatt. »

BH2003. 453 (orvosi műhiba 15.)

  1. A beteg alapvető joga annak eldöntése, hogy az általa ismert kockázati tényezők mellett vállalja-e az adott beavatkozást.
  2. A beteget a műtéti kockázat körében gyakran fellépő szövődményről is tájékoztatni kell. »

BH2003. 17 (orvosi műhiba 14.)

  1. A betegnek ismernie kell mindazokat a körülményeket, amelyekből megállapíthatja, hogy milyen kockázatot vállal a műtéti hozzájárulás megadásával, vagy megtagadásával. Az orvos kártérítő felelősségének a megállapítása szempontjából annak van jelentősége, hogy ez a tájékoztatás ténylegesen megtörtént-e. A műtéthez való hozzájárulás aláírása önmagában nem alkalmas ennek bizonyítására.
  2. A helyreállító plasztikai műtét elvégzésére létrejött megállapodás nem vállalkozási, hanem megbízási szerződésnek minősül.»

EBH2002. 747 (orvosi műhiba 13.)

Ha a magzat fejlődés rendellenességének gyanúja nem zárható ki, az orvosi tájékoztatásnak ki kell terjednie fejlődési rendellenesség valószínűségének mértékére, a terhesség megszakítás elvi lehetőségére és a szakmai felülvizsgálat igénybevételének a lehetőségére. » 

EBH2002. 630 (orvosi műhiba 12.)

Nem jár el a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel az az orvos, aki nem végzi el azokat a vizsgálatokat, amelyek alapján megalapozottan lehet dönteni a császármetszés szükségességéről, ezért az ebből eredő kárt a kórház köteles megtéríteni. »

BH2002. 129 (orvosi műhiba 11.)

  1. A körzeti gyermekorvos megvalósítja a foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségét, ha észleli ugyan a gyermekek rendkívül rossz szociális helyzetét és ebből kifolyóan a táplálás hiányára visszavezethető teljesen leromlott fizikai állapotát, de az azonnali kórházi beutalásuk iránt nem intézkedik, és e mulasztása folytán az egyik gyermek meghal, a másik pedig életveszélyes állapotba kerül.
  2. A körzeti gyermekorvossal szemben mellékbüntetésként az orvosi foglalkozástól eltiltás kiszabása is indokolt, ha a gondatlanságból eredő súlyos mulasztása – az azonnali kórházba szállítás elmaradása – miatt a kezelésére bízott gyermek halála következik be. »

BH2000. 100 (orvosi műhiba 10.)

Nem vagyoni kártérítés a Hepatitis C vírussal fertőzött vérkészítmény felhasználásával okozott egészségkárosodás miatt. »

BH1996. 182. (orvosi műhiba 9.)

  1. Nem valósítja meg a foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségét az az orvos, aki „formális” szabályszegéseivel nem veszélyeztette közvetlenül a beteg életét, testi épségét vagy egészségét, illetve a közvetlen veszély nem a foglalkozási szabályszegése folytán következett.
  2. A „diagnosztikus tévedés” esetén csak akkor állapítható meg az orvos büntetőjogi felelőssége, ha a tévedés egyben foglalkozási szabályszegésnek is tekintendő, mert sérti az orvosi tevékenységre irányadó objektív gondossági kötelezettséget. »

BH1995. 344. (orvosi műhiba 8.)

A kórház kártérítési felelősséggel tartozik, ha elmulasztja a műtéti kockázat körében 5-20%-os gyakorisággal együttjáró szövődmény lehetőségéről a beteget műtét előtt tájékoztatni. »

BH1995. 87. (orvosi műhiba 7.)

Személyhez fűződő jogokat sért a gyógyintézet, ha a beteg gyógykezelésével, műtétjével kapcsolatos okiratok kiadását megtagadja. »

BH1992. 317. (orvosi műhiba 6.)

Kórház kártérítési felelőssége műtéti beavatkozás következményeként bekövetkezett egészségkárosodás. »

BH1991. 275. (orvosi műhiba 5.)

Az orvosi műhiba fennállásának megítéléséhez szükséges tényállás. »

BH1981. 187. (orvosi műhiba 4.)

  1. A kórház kártérítési felelősségével kapcsolatban a „műtéti kockázat” fogalmi körébe nem vonható az olyan orvosi tevékenység és magatartás, amely a jogi megítélés szempontjából felróható magatartásnak minősül. Nem minősülhet műtéti kockázatnak az sem, ha a szövődményt az idézte elő, hogy a műtéti beavatkozást „akaratlanul” nem megfelelő képzettségű és gyakorlati készséggel rendelkező orvos végezte.
  2. A bizonyítási teher alakulása a kártérítési felelősség egyes feltételei tekintetében. »

BH1981. 100. (orvosi műhiba 3.)

Egymagában azért, mert meghatározott betegségek kezelésére korszerűbb eljárás is van, és általánosan már ezt az eljárást alkalmaznák, ennek az eljárásnak a mellőzése még nem jelent műhibát, illetőleg hogy ezáltal az orvos feltétlenül mulasztást követett el. A kártérítési felelősség vizsgálatának körében azonban az orvos köteles indokát adni, hogy miért alkalmazta a nagyobb kockázattal járó gyógymódot. »

FPK 1996/40. (orvosi műhiba 2.)

Ha az orvos a beteg kisgyermek betegségére vonatkozó diagnózisban bizonytalan, ezért indokolt az azonnali kórházba szállítása. Ennek elmulasztása a gyermeket az esetleges gyógyulás esélyétől fosztotta meg, ezért a gyermek haláláért kártérítési felelősség terheli. »

FPK 1994/26. (orvosi műhiba 1.)

A gyógykezeléssel okozati összefüggésben álló egészségromlásért a gyógyintézet nem felel, ha alkalmazottjai a beteg gyógykezelése során az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően jártak el, és ennek bizonyításával magát a felróhatóság alól kimentette. »