Az „orvosi műhiba” büntetőjogi jogkövetkezménye az esetek túlnyomó többségében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége lehet. A büntetőeljárás konkrét személy (orvos, más egészségügyi dolgozó) felelősségét állapíthatja meg, szemben a kártérítési (polgári) perekkel, melyeket az egészségügyi szolgáltató (pl. kórház) ellen kell megindítani.
A Btk. 165. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét az követi el, aki a foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. Súlyosabban minősül, ha a bűncselekmény következménye maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás ill. halál.
Nem. Az elkövető az lehet, aki szabályokhoz kötött foglalkozást gyakorol, ill. foglalkozási szabály hatálya alatt áll, de nem szükséges, hogy jogosult is legyen a foglalkozás űzésére. (Jogosultság hiányában a kuruzslás bűncselekménye halmazatban állapítható meg.)
Elkövetési magatartás: foglalkozási szabály megszegése. Az orvosi szabályokat (pl. ellátási kötelezettség) az Eütv. határozza meg. További szabályokat tartalmaznak az Eütv. felhatalmazása alapján kiadott alacsonyabb szintű jogszabályok, ide tartoznak a szakmai protokollok, irányelvek, orvosi egyetemi tankönyvek, elfogadott szakmai publikációk, de a szakma íratlan szabályai is. Fenti bűncselekmény vonatkozásában azonban kizárólag az élet, a testi épség és az egészség védelmére irányuló foglalkozási szabályoknak van büntetőjogi jelentőségük, az orvosi tevékenységgel kapcsolatos egyéb foglalkozási szabályok megszegése más jogágak szabályaiba ütközhet, és az orvos nem büntetőjogi, hanem egyéb (polgári jogi, fegyelmi) felelősségét alapozhatja meg.
A foglalkozási szabályok köre ugyanakkor meglehetősen bizonytalan, sokszor nehezen megismerhető.
A foglalkozási szabályokról, azok tartalmáról az orvosszakértő nyilatkozik, hasonlóképpen azok megsértéséről is. A szakértői vélemény azonban e tekintetben is természetesen támadható.
Nem. Önmagában a foglalkozási szabályszegés még nem bűncselekmény. Szükséges, hogy azzal okozati összefüggésben legalább közveten veszélyhelyzet alakuljon ki.
Nem feltétlenül. A bűncselekmény megállapíthatóságához legalább (alapesetben) az szükséges, hogy az elkövető szabályszegő tevékenységével okozati összefüggésben más vagy mások életének közvetlen veszélyeztetése vagy a testi sértés következzen be. Okozati összefüggés megállapítható akkor is, ha az elkövető mulasztása folytán nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, bár erre lehetősége volt.
E törvényhely tehát már a sérelem bekövetkezésének közvetlen veszélyét előidéző magatartásokat is bünteti (alapeset), tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzetből nagy gyakorisággal tipikusan következik be a tényleges sérelem. A veszély a sérelem bekövetkeztének objektív lehetősége, mely lehet absztrakt és közvetlen veszély. Míg az absztrakt veszély esetén a sérelem bekövetkeztének csak a távoli lehetőség merül fel, addig a közvetlen veszély már helyzetre és személyre konkretizált, a sérelem bekövetkeztének közeli, ill. az azonnali lehetőségét jelenti.
Természetesen a következmények jelentős részben attól függnek, hogy az alapeseti bűncseleményben (veszélyeztető magatartás), vagy valamely minősített esetben állapítják meg a felelősséget. A Btk. 165.§ (1) bekezdése szerinti vétség (alapeset) egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Alapeseti bűncselekményért azonban a gyakorlatban nem ítélnek el orvost szabadságvesztésre, még feltételes szabadságvesztésre sem. Jellemző a pénzbüntetés kiszabása.
A szóba jöhető minősített esetekben /Btk. 165.§ (2) bekezdés a) és b) pontok/ kiszabható büntetés:
A gyakorlatban végrehajtandó szabadságvesztést nagyon ritkán alkalmaznak.
Igen, ez esetben a cselekménye súlyosabban minősül. A Btk. 165.§ (3) bekezdése szerint ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Fontos ugyanakkor, hogy a szándékosság csak a közvetlen veszély okozása tekintetében állhat fenn. Ha közvetlen veszéyből fakadó további esetleges következmények (pl. halál) tekintetében is szándékosság áll fenn, akkor már más büncselekmény (pl. emberölés) állapítható meg.
Igen, a Btk. 52-53. §-ai szerint a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan.
A gyakorlatban általában akkor alkalmazzák a foglalkozástól eltiltás szankciót, ha az orvos olyan foglalkozási szabályszegést követ el, mely még a laikusok számára is nyilvánvaló, felismerhető. Pl. újkeletű melkasi fájdalom esetén elmulaszt EKG vizsgálatot elvégezni.
Segíthetek?
Kérjen segítséget még ma!