Számos alkalommal merül fel a hozzátartozójuk halálát követően gyorsan cselekedni kívánó, orvosi műhibát feltételező rokonok részéről, hogy
- kérjék-e a kórházi boncolást (azaz az orvosi műhiba „kivizsgálásához” szükséges-e boncolás, mivel kegyeleti okokból nem szeretnék);
- elégséges-e a kórházi boncolás, vagy tegyenek feljelentés igazságügyi boncolást kérve (mivel nem bíznak az adott kórház orvosaiban).
A boncolás lehet kórházi, igazságügyi és hatósági boncolás.
Az orvosi műhiba későbbi bizonyíthatósága érdekében célszerű, hogy legalább kórházi boncolásra sor kerüljön.
FONTOS: amennyiben a hozzátartozó kéri a kórházi boncolást, akkor azt el kell végeznie a kórháznak.
FIGYELEM: Sok esetben a hozzátartozók kegyeleti okokból szeretnék a boncolást mellőzését. Egyes kórházak a hozzátartozókkal olyan nyilatkozatot iratnak alá, melyben az szerepel, hogy a boncolás mellőzésének kérelmezésére tekintettel lemondanak mindenfajta későbbi igényérvényesítés jogáról (kártérítés stb.), a kórházi ellátást nem kifogásolhatják. Ugyan ezen eljárás aggályos, azonban aki orvosi műhibát feltételez, a boncoláshoz ragaszkodjon, azt kérje, de semmiképpen ne írjon alá a fentiek szerinti lemondó nyilatkozatot.
A kórházi boncolásra abban az intézményben kerül sor, ahol a beteg elhunyt. A boncolást a kórház patológusa végzi el.
Hangsúlyozni kell, amennyiben a (kórházi) boncolásnak orvos-szakmai (vagy egyéb törvényes) indoka van, akkor a boncolás nem mellőzhető, a hozzátartozói nyilatkozatnak (tiltás, engedélyezés, kérés stb.) nincs jelentősége.
El kell végezni a (kórházi) boncolást, ha
- halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
- a születés körüli időben bekövetkezett halál esetén
- ha az elhunyt életében szervátültetés donora (szerv adományozó), vagy más szervét kapó beteg volt
- az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és gyanítható, hogy a halál ezzel összefüggésben merült fel.
- az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek, ha az nem képezte az elhunyt tulajdonát, kivéve ha a helyzetből adódóan nem szükséges a boncolás
- az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,
- az elhunytat hamvasztani kívánják, kivéve meghatározott (itt nem részletezett) eseteket.
Fentieken túl el kell végezni akkor is a (kórházi) boncolást, ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a boncolást a hozzátartozó kéri, vagy az elhunyt még az életében kérte.
Amennyiben a fenti esetek nem állnak fenn, a kórboncolástól akkor lehet eltekinteni, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
- a halál természetes eredetű,
- a halál oka egyértelműen megállapítható,
- a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
- fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek,
- el lehet tekinteni továbbá a “tudományos vagy oktatási jelentőség” és “hamvasztás esetén” is, ha a mellőzést a hozzátartozó vagy a beteg még életében kérte.
Ha a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény gyanúja merül fel, a büntetőeljárás szabályai szerint igazságügyi orvosi boncolást kell elrendelni.
Ha a halál „rendkívüli halálnak” minősül, rendkívüli haláleseti eljárást kell lefolytatni, és annak megfelelő hatósági boncolást kell végezni. Rendkívüli a halál, ha
- halált baleset, vagy öngyilkosság okozta
- a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek
- fogvatartott elhalálozása esetén.
A hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek tisztázása.
Büntetőfeljelentés, vagy rendkívüli haláleseti eljárás kezdeményezése csak kivételes esetben tanácsolható. (Erről ITT » olvashat)
Amennyiben bizonytalan hozzátartozója halála esetén a teendők tekintetében, egyeztessen személyes konzultációra időpontot irodánkba.