Dr. med. et jur. Petrássy Miklós LL.M. ügyvéd, belgyógyász szakorvos, egészségügyi és biztosítási szakjogász
Az orvosi műhiba a német Kunstfehler (=műhiba) kifejezés fordítása. Az orvosi műhiba jogi fogalomként nem létezik, de a közhasználatban elterjedt.
Orvosi műhiba alatt a szövegkörnyezettől függően az orvos büntetőjogi felelőssége, az egészségügyi szolgáltatók (pl. kórházak) polgári jogi felelőssége (kártérítés, sérelemdíj), hatósági felelőssége stb. értendő.
Feltételezett orvosi műhiba esetén többféle eljárás indítható. Legismertebb az egészségügyi szolgáltató (kórház, magánrendelést nyújtó vállalkozások stb.) ellen kártérítés-, sérelemdíj iránti polgári peres eljárás, ill. a büntetőeljárás. Ezeken túl számos egyéb út áll rendelkezésre: panaszt lehet tenni például magánál az adott egészségügyi szolgáltatónál, fenntartójánál, az ÁNTSZ-nél stb.
A kártérítés, sérelemdíj iránt indított polgári peres eljáráson túli egyéb lehetőségek közös jellemzője, hogy a sérelmet szenvedett beteg vagy hozzátartozója „csupán” erkölcsi elégtételt kaphat (mely persze szintén igen fontos), de pénzbeli kompenzáció – azaz kártérítés/sérelemdíj megfizetése – nem történik. További hátrány, hogy a kimenetel sok esetben eleve megjósolhatóan kedvezőtlen, továbbá a „panaszosnak” jóval kevésbé van ráhatása az eljárás folyamatára, mint a polgári perben.
Kifejezetten nem javasolt pusztán annak érdekében büntetőeljárást vagy egyéb hatósági eljárást kezdeményezni, hogy ezáltal ingyenes orvosszakértői vagy szakfelügyelő főorvosi véleményhez jussunk ! Ezen eljárásokban az ellátást megítélő orvosok sokszor „erőteljesen” védik a kollégáikat, így az ekként beszerzett szakvélemény „öngól” lehet a kártérítési igény sikere szempontjából. Ha az ingyenes „hatósági” szakvélemény kedvezőtlen, az ellenérdekű fél arra bizonyítékként hivatkozik a kártérítésre, sérelemdíjra irányuló polgári perben, ill. arra tekintettel visszautasítja a peren kívüli megegyezést is.
A büntetőeljárás és egyéb hatósági eljárások kezdeményezése kirívó és súlyos szakmai szabályszegés esetén – különösen amennyiben az orvosi műhiba a beteg halálát okozza – javasolt lehet ha az érintettek az orvos büntetőjogi felelősségrevonást is kívánják. Egyéb cél érdekében ellenjavallt.
Kártérítés ill. sérelemdíj elérése polgári perben lehetséges. A peren kívüli megegyezésre tett javaslatot és különösen a kártérítés-sérelemdíj iránti per megindítását alapos orvos-szakmai és jogi értékelésnek, és nem bizonytalan kimenetelű eljárások kezdeményezésének célszerű megelőznie ! Ehhez az orvosi szaktudás biztosított, ill. szükség esetén egyéb szakorvosi/orvosszakértői konzultációt, magánszakvéleményt veszünk igénybe.
Törekedni kell a peren kívüli megegyezésre, ezt minden esetben megkíséreljük. Ha ez eredményre nem vezet, a kártérítési, sérelemdíj igényt peres eljárásban érvényesítjük.
A kártérítés-, sérelemdíj iránti „orvosi műhiba” pert az egészségügyi szolgáltató (kórház, rendelőintézet stb.) ellen kell megindítani. Az eljárás első lépésében a bíróság azt vizsgálja, hogy felelősnek tekinthető-e az intézmény a bekövetkezett kárért és nem vagyoni sérelemért (azaz fennáll-e a kereset jogalapja), igenlő válasz esetén a sérelemdíj és a kártérítés összegére nézve folyik tovább a per. Az intézménynek kell bizonyítania, hogy a kezelés során az ellátásban résztvevőktől elvárható módon járt el, azaz orvosi mulasztás nem történt. Az elvárható gondos ellátás mikéntjét az orvosszakma írott és íratlan szabályai határozzák meg, melyek összevetése a tényleges ellátással az orvosszakértő feladata. Ha megállapíttatik az orvosi „mulasztás” („orvosi műhiba”), ez önmagában még nem elegendő, szükséges a mulasztás és a kár/sérelem közötti okozati összefüggés bizonyítása is. Ezen okozati összefüggésnek távolról sem nem kell a teljes bizonyosságot és a kizárólagosságot elérnie, sokszor elegendő annak igazolása, miszerint az orvosi mulasztás („orvosi műhiba”) érdemben csökkentette a beteg gyógyulásának, túlélésének az esélyét – azaz az orvosi mulasztásnak szerepe van a bekövetkezett egészségkárosodásban esetleg halálban.
A kártérítés ill. a sérelemdíj alapvető feltétele a kár/személyiségi jogi sérelem bekövetkezte. A (vagyoni) károk köre igen széles lehet. Ide tartozik a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, mindazon indokolt többletkiadás, mely a károsodással kapcsolatban merült fel, továbbá az elmaradt „haszon”, azaz azon érték, amivel a károsult vagyona, jövedelme akkor gyarapodott volna, ha nem kényszerül elszenvedni a károsodást. (pl.: gyógyszerköltség, ápolási költség, károsult keresetkiesése stb.)
Amennyiben a károkozás („orvosi műhiba”) az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése (2014. március 15.) előtt történt, érvényesíthető továbbá az un. „nem vagyoni kár”, mely a személyiséget ért sérelem következtében kialakult hátrány kompenzálására szolgál, s legtöbbször jóval nagyobb összeget tesz ki, mint a fentebb említett vagyoni kártérítés. Személyiségi sérelmet jelent pl. az élet, testi épség, egészség sérelme, a teljes ill. a teljes értékű családban élés lehetőségének elvesztése. Az un. „nem vagyoni károk” kompenzálására megítélhető kártérítési összegre nézve nincs objektív mérce, az meglehetősen tág határok között a bíróságok mérlegelési körébe tartozik.
Amennyiben az orvosi műhiba az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépését követően következett be, a vagyoni kártérítés mellett un. sérelemdíj érvényesíthető. Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) szerint akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel határozza meg. Fontos különbség a korábbi nem vagyoni kártérítéssel szemben az is, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bizonyítása nem szükséges.
Az ügy előzetes orvosi megítéléséhez alapvetően szükséges a vonatkozó egészségügyi dokumentáció rendelkezésre állása.
A beteg jogosult az egészségügyi dokumentációjáról – költségtérítés mellett – az egészségügyi szolgáltatótól másolatot kapni. A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse írásos kérelem alapján szintén jogosult mindazon egészségügyi dokumentumokról másolatot kapni, melyek a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatosak.
Az ügyfél ezen dokumentációkat saját maga is beszerezheti, de az ügyvédnek erre nézve is megbízást adhat. Amennyiben a teljes dokumentáció nem is áll rendelkezésre, akkor is javasolt az első ügyvédi konzultációra a rendelkezésre álló valamennyi orvosi/egészségügyi dokumentumot (zárójelentések, ambuláns vizsgálati leletek stb.) ill. ha már valamilyen kapcsolódó eljárás (pl. büntetőügy) volt vagy van folyamatban, annak a meglévő dokumentumait is elhozni.
Amennyiben az ügy tárgya olyan, hogy belgyógyász szakorvosi, ill. általános orvosi ismeretek alapján megítélhető, az eljáró ügyvéd szóbeli, vagy – igény szerint – írásbeli véleményt ad. A döntést a kártérítési-, sérelemdíj iránti igény érvényesítéséről természetesen minden esetben kizárólag az ügyfél hozza meg. Amennyiben az orvosi szakvélemény alapján a siker ésszerűen nem várható, az ügyvéd a képviseletet nem vállalja.
Fontos, hogy az előzetes orvosi szakvélemény kialakítása az ügyfél tényelőadása és az orvosi dokumentumok alapján történik. A perben utóbbin túl további bizonyítékok – pl. tanúvallomások – beszerzése történik, melyek az orvosszakmai megítélést is módosíthatják.
Amennyiben az ügy általános orvosi, ill. belgyógyász szakorvosi ismeretek alapján nem ítélhető meg, az ügyvéd konzultál az ellátás jellege szerinti szakorvossal/orvoszakértővel, ill. meghatározott esetekben felkér megfelelő szakismerettel bíró igazságügyi orvosszakértőt „magánszakvélemény” elkészítésére.
(lsd. részletesebben az „ügyvállalás/orvosi műhiba per esélyek” menüpont alatt.)
Online tanácsadás orvosi műhiba ügyekben »