Egy orvosi műhiba per megindításakor mindig mérlegelni kell az alábbi szempontokat:
- milyen eséllyel nyerhető meg a per;
- milyen összeg nyerhető reálisan meg;
- milyen anyagi és egyéb kockázatai vannak a pernek;
- miként csökkenthetők a kockázatok.
Jelen oldalon a fenti második mérlegelési szempontról lesz szó, az egyebekről más menüpontok alatt lehet tájékoztatást találni.
Az orvosi műhiba perek révén elérhető anyagi kompenzáció (kártérítés, sérelemdíj) természetesen nem hozza vissza a megromlott egészséget, s az elvesztett hozzátartozót sem. Fedezheti azonban mindazon kiadásokat, melyek a megváltozott élethelyzettel együtt járnak, pótolhatja az elvesztett jövedelmet, továbbá egyszeri, sokszor jelentős összegű kifizetésként (sérelemdíj) kárpótlásul hivatott az elszenvedett egészségromlás, vagy a hozzátartozó hiánya miatt.
Az anyagi kompenzációt tehát jelentősen megkönnyítheti a sérelmet szenvedett beteg vagy családtagjainak az életét:
- a jövedelempótló járadék pótolja a kiesett jövedelmet akár élethosszig, ezzel a család korábbi életszínvonala fenntartható
- amennyiben a beteg korábban kiegészítő jövedelemszerző tevékenységként vagy hobbyként pl. kertet művelt, állapotokat tartott, s ezen tevékenységek ellátására a műhiba okozta egészségkárosodás miatt már nem vagy csak kisegítéssel képes, a kisegítő díja igényelhető akkor is, ha azt a hozzátartozók (vagy más) ingyenesen elvégzi
- az ápolási-gondozási költségpótló járadék fedezheti a segítségre szoruló beteg ellátásához igénybe vett szakszerű segítséget (ápoló díja), de amennyiben a hozzátartozók végzik (ingyenesen) a beteg segítését, az ápoló díjának korrigált összegére akkor is igényt tarthatnak
- a betegséggel, egészségkárosodással kapcsolatban felmerülő valamennyi egyéb kiadás megtérítése is követelhető (jellegüktől függően egyösszegben vagy járadék fomájában), pl. gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költsége, gyógytornász, masszőr díja, utazási többleköltség, a betegszállításhoz (is) szükséges személygépkocsi árának egy része
- sorszerű okból fejlődési rendellenességgel született gyermek esetén – ha az orvosi műhiba a várandósgondozás során a rendellenesség felismerésének felróható elmulasztásában jelentkezett – a beteg gyermek teljes felnevelésének költsége igényelhető stb.
- a lenti szempontok alapján meghatározott egyösszegű sérelemdíj jelentős – (sok) milliós, egyes kivételes esetekben (több)tízmilliós – összege az elszenvedett sérelmet ugyan nem szűnteti meg, de a beteg vagy családjának anyagi helyzetén számottevően javíthat.
Fentiek összegét egy perben a bíróság alapos és széleskörű bizonyítás eredményeképpen állapítja meg.
Értelemszerűen így a kártérítési és sérelemdíj igények peres és peren kívüli kimunkálása is részletes és alapos munkát feltételez, melyhez elengedhetetlen az érintett szoros együttműködése.
A megnyerhető sérelemdíj összegét a jogsértés súlya, esetlegesen ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke és legfőképpen a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása határozza meg (azaz miként változott meg a sértettnek, családjának stb. életvitele, életminősége az orvosi műhiba következtében).
A (bulvár)sajtóban megjelenő kártérítési összegek ugyanakkor legtöbbször az érintettek által remélt, s nem a valós, reálisan megnyerhető kompenzációt jelentik. Sajnos a bírói gyakorlat miatt Magyarországon megnyerhető anyagi kompenzáció jelentősen (nagyságrendekkel) elmarad a nyugat-európai, de még inkább a tengerentúli (USA) hasonló ügyekben elérhetőtől.
Megfontolandók az olyan „reklámok” is, melyekben a bírói gyakorlatból „felvillantott” – sokszor az egyedi körülmények miatt kiugróan magas kártérítési összegeket tartalmazó – eseti döntésekre történő hivatkozások alkalmasak lehetnek a károsultakban hamis illúziók felkeltésére. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a realitásoktól elrugaszkodott igények esetén a perbeli kockázatok is jelentősen magasabbak.
Minden eset más és más. Ezért nem lehet egy honlapon szereplő általános tájékoztatóban pontosan megjelölni, hogy egy adott egészségkárosodás, megváltozott élethelyzet stb. esetén milyen sérelemdíjra, kártérítésre lehet számítani. Példának okáért egészen más anyagi kompenzációra számíthat, ha valaki gyermekkorában veszti el orvosi műhiba miatt az édesanyját, szemben azzal, ha ugyanez a veszteség felnőttkorában éri. Más a bírói megítélés a sérelemdíj összegét illetően, ha egy fiatal építőipari szakmunkásnak kell orvosi műhiba miatt amputálnia az egyik lábát, mint ha ugyanez egy idős, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, amúgy is az alapbetegségei miatt ágyhoz között beteggel esik meg.
A reálisan megnyerhető sérelemdíj/kártérítési összeg az eset összes körülményeiről való tájékozódást követően a bírói gyakorlat alapos ismeretének birtokában kalkulálható.
Törekedni kell valamennyi lehetséges kártérítési jogcímen az igényt előterjeszteni (pl. fentiek szerint jövedelemveszteség, ápolási-gondozási költségek, háztartási kisegítő stb.) A „rekordkártérítéseket” legtöbbször valamennyi szóba jöhető igény számba vétele, részletes, alapos kidolgozása és sikeres érvényesítése alapozza meg.