Általános (fő)szabály szerint a követelések öt év alatt évülnek el, ideértve az orvosi műhiba miatti kártérítési/sérelemdíj iráni igényeket is. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
Minden esetben a károkozás időpontjában hatályos anyagi jogi szabályok (Polgári Törvénykönyv, Egészségügyi törvény stb.) alkalmazandók, igaz ez az elévülésre is.
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Ha azonban a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, akkor az akadály megszűnéséig nyugszik az elévülés, s akár az is előfordulhat, hogy a teljes elévülési idő úgy telik el, hogy végig nyugodott az elévülés. Ilyenkor a károsultnak az akadály megszűnésétől számított egy év áll rendelkezésre igényének érvényesítésére. Az elévüléssel kapcsolatban három időpontnak van tehát jelentősége: a károkozó magatartás, a károsodás bekövetkezte és az arról való tudomásszerzés időpontjának. Az elévülés a károsodás bekövetkeztekor kezdődik, így annak alapvető jelentősége van, hogy mit tekintünk károsodásnak, ill. annak időpontjának.
A bírói gyakorlatban jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy mi minősíthető menthető oknak ill. az akadály megszűnésének. Lehetséges ugyanis, hogy a beteg tudomást szerez a betegségéről, annak súlyosbodásáról stb., tünetek, panaszok jelentkeznek, azonban orvosi szakismeret vagy egyéb információk hiányában nincs tisztában annak kiváltó okával. Esetleg csak évek múlva, a következmények orvosi kivizsgálása vagy kezelése során kezd orvosi műhibára gyanakodni. Ilyenkor a bíróság az elévülés nyugvása körében azt vizsgálja, hogy mikor került a beteg minden tekintetben “igényérvényesítési helyzetbe”.
Az elévülés megszakítása esetén az elévülési idő újból kezdődik. Az elévülést megszakítja:
- a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
- a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
- a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
- a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Fontos különbség a jelenlegi (új Polgári Törvénykönyv) és a korábbi szabályozás (régi Polgári Törvénykönyv) között, hogy a teljesítésre irányuló felszólítás már nem szakítja meg az elévülést.
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta (2014.03.15.) már eltelt az öt év. Azaz ha a régi Ptk. hatálya alá tartozó orvosi műhiba esetben nem történt meg a feltételezett károkozó felszólítása a kár megtérítésére (és nem következett be más okból sem az elévülés megszakítása ill. az elévülés nyugvása), abban az esetben az igény már elévült.
Az elévülést a bíróságok nem veszik hivatalból figyelembe. Ez azt jelenti, hogy csak akkor vizsgálják az elévülés kérdését, ha az ellenfél hivatkozik rá. Arra azonban nem lehet számítani, hogy alperesi egészségügyi szolgáltató jogi képviselője ilyen súlyos hibát véthet.
Fentiek alapján tehát:
- Amennyiben az 5 év még nem telt el a perindításig, általános esetben az elévülés nem következett be.
- Amennyiben már eltelt az 5 év, vizsgálni kell, hogy bekövetkezett-e az elévülés megszakítása (2014.03.15. napja előtti esetben az írásbeli felszólítást is), ill. nyugodott-e/nyugszik-e az elévülés, utóbbi körében azt is, hogy a nyugvásra okot adó igényérvényesítési akadály mikor szűnt meg.