IDŐKORLÁTOK – ELÉVÜLÉS

Általános (fő)szabály szerint a követelések öt év alatt évülnek el, ideértve az orvosi műhiba miatti kártérítési igényeket is. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.

Minden esetben a károkozás időpontjakor hatályos anyagi jogi szabályok (Polgári Törvénykönyv, Egészségügyi törvény stb.) alkalmazandók, igaz ez az elévülésre is. Jelenleg ugyan már az új Ptk. van hatályban, azonban annak hatályba lépése óta nem telt még el öt év, így az elévülés jelelenleg a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyeket érintheti.

A (régi) Ptk. 326.§-ának (1) bekezdése szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált, a (régi) Ptk. 360.§-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. Ha azonban a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, akkor az akadály megszűnéséig nyugszik az elévülés, s akár az előfordulhat, hogy a teljes elévülési idő úgy telik el, hogy végig nyugodott az elévülés, mert a károsult nem tudott a kár bekövetkeztéről. Ilyenkor a károsultnak az akadály megszűnésétől számított egy év áll rendelkezésre igényének érvényesítésére. Az elévüléssel kapcsolatban három időpontnak van tehát jelentősége: a károkozó magatartás, a károsodás bekövetkezte és az arról való tudomásszerzés időpontjának. Az elévülés a károsodás bekövetkeztekor kezdődik, így annak alapvető jelentősége van, hogy mit tekintünk károsodásnak, ill. annak időpontjának.

A bírói gyakorlatban jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy mi minősíthető menthető oknak ill. az akadály megszűnésének. Lehetséges ugyanis, hogy a beteg tudomást szerez a betegségéről, annak súlyosbodásáról stb., tünetek, panaszok jelentkeznek, azonban orvosi szakismeret vagy egyéb információk hiányában nincs tisztában annak kiváltó okával. Esetleg csak évek múlva, a következmények orvosi kivizsgálása vagy kezelése során kezd orvosi műhibára gyanakodni. Ilyenkor a bíróság az elévülés nyugvása körében azt vizsgálja, hogy mikor került a beteg minden tekintetben “igényérvényesítési helyzetbe”.

A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, a felek megegyezése és a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést, ilyenkor az elévülési idő újra kezdődik. Ha azonban a teljes öt éves elévülési időszak alatt “nyugodott” az elévülés, s az akadály megszűnésétől (pl. a károsodásról való tudomásszerzéstől) számítottan az igényérvényesítésre nyitva álló egy éves időszak telik, a peren kívüli felszólítás ekkor már nem szakítja meg az elévülést, ezen egy év alatt a pert meg kell indítani.

Az új Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó “orvosi műhiba” miatti követelések (2014.03.15. napján vagy későbbi károkozás/személyiségi jogsértés) esetén még nem telt el az öt év. Fontos különbség a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a teljesítésre irányuló felszólítás nem szakítja meg az elévülést.