A rosszindulatú daganatos betegségekkel kapcsolatos orvosi műhibák esetén sokáig elvétve jutottak kártérítéshez a betegek, vagy hozzátartozóik. Ezen ügyekben ugyanis a legritkább esetben lehetett azt bizonyítani, hogy ha történt is orvosi műhiba, az okozati összefüggésben áll a beteg halálával ill. a rosszindulatú folyamat súlyosbodásával, hiszen a legtöbb esetben az nem volt igazolható, hogy szakszerű ellátás esetén bizonyosan elkerülhető lett volna a rosszabbodás, vagy a halál bekövetkezte.
A bíróságok szemlélete azonban megváltozott. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint amennyiben az elvárhatóan gondos ellátás esetén lett volna esélye a rákos betegnek az életbenmaradásra, vagy a progresszió elkerülésére, a hosszabb tünetmentes életre, alperesi egészségügyi szolgáltató felelőssége megállapítható. (Azon bizonytalanság tehát, hogy miként alakult volna a beteg sorsa megfelelő ellátás esetén, a kórház terhére esik.)
Az orvosi műhiba megnyilvánulhat pl. a rosszindulatú daganat késedelmes felismerése, téves diagnózis, a kötelező kontrollra visszarendelés elmaradása, a szövettani leletről, tumorgyanúról való tájékoztatás, ill. a leletkiadás elmaradása körében, ritkábban a kórszövettani vizsgálatot érintően. Gyakori a nőgyógyászati rákszűréssel – méhnyakrákkal – összefüggő orvosi műhiba peres eset.
Megállapította például a kórház kártérítési felelősségét a bíróság az alábbi ügyben: Egy sebészeti beavatkozás kapcsán a középkorú, rendszeresen dohányzó férfi rutin mellkas röntgen vizsgálata a tüdőben kóros árnyékot mutatott. A radiológus a differenciáldiagnosztika érdekében későbbi kontrollt kért. A már járóbetegként lezajlott kontroll leleten a radiológus javasolta a kezelőorvosnak a tüdőgyógyászati kivizsgálás kezdeményezését a rosszindulatú folyamat gyanújára tekintettel. A sebész azonban csak azzal foglalkozott, hogy a beteg sebe szépen gyógyul. Nagy valószínűséggel a röntgent leletet a sebész meg sem nézte, a betegnek nem adták oda. A tüdőgondozó orvosa járt utána a leletnek másfél év múlva, miután a már előrehaladott stádiumba került betegség okozta panaszaival hozzá fordult a páciens. A rák ekkorra már áttétet képzett és nem volt operálható. A bíróság tetemes kártérítést ítélt meg a betegnek és a feleségének is.
Amennyiben rosszindulatú daganatos (rákos) betegséggel kapcsolatosan orvosi műhibát feltételez, keresse fel irodánkat. Ezen esetekben nem csupán a diagnosztikus és egyéb kezelések orvos-szakmai megítélése bír különös jelentőséggel, hanem kiemelkedően részletes, alapos orvosi szakmai vizsgálatot igényel a következmények megítélése is.
dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos