Neurológiai műhibák

A neurológiai (ideggyógyászati) orvosi műhibák közül a legjelentősebbek a stroke ellátásához kapcsolódó orvosi mulasztások. Egyrészről mert viszonylag gyakori megbetegedésről van szó, másrészről  mert sokszor jelentős maradványtünetek maradnak vissza, nem ritkán a beteg mozgásában, beszédében, szellemi működésében súlyosan károsodik, mások segítségére, ápolására-gondozására szorul. Ebből következően a bíróságok által megítélt sérelemdíj, kártérítés meglehetősen magas (mind a beteg, mind a hozzátartozók javára), a beteg ápolásával, gondozásával összefüggésben – többféle jogcímen – akár több százezer forintos havi kártérítési járadék is megnyerhető az egyösszegű sokmilliós sérelemdíj mellett.

Stroke esetén kiemelkedő jelentősége van az időtényezőnek, azaz a stroke kialakulásához képest a beteg milyen hamar jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Stroke-ot okozhat agyi ér vérrögös (trombotikus) elzáródása és – jelentősen ritkábban – agyvérzés.  A gyakoribb vérrög okozta elzáródás egyetlen oki terápiája a vérrögoldás (thrombolysis). Ezen kezeléstől azonban csak akkor várható eredmény, ha a stroke kezdetétől számítva rövid időn belül (általában 3 órán belül) megtörténik. Orvosi műhibának minősül, ha késlekednek a vérrögoldással (ezáltal a kezelés sikerének az esélye csökken), s hasonlóképpen orvosi műhiba az is, ha egyáltalán nem alkalmazzák (holott annak feltételei fennállnak, kizáró ok nincs).

A vérrögoldás kockázatos beavatkozás. Előfordulhat, hogy emiatt (súlyos) agyvérzés következik be, a beteg jelentősen rosszabb állapotba kerülhet, mint a stroke következtében, ill. akár meg is halhat. Ennek okán jelentősége van a megelőző betegtájékoztatásnak is. Ha az orvos a kellő tájékoztatást elmulasztja, a szövődményért a kórház felelősséggel tartozik.

Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos, egészségügyi szakjogász