A betegfelügyelet hiányosságán alapuló orvosi műhiba ügyek elsődlegesen a gyermek-, és csecsemőgyógyászat, továbbá a pszichiátria területén fordulnak elő, de mindazon osztályokon bekövetkezhetnek, ahol szellemi és/vagy fizikai állapotuk miatt segítségre szoruló, részben vagy teljes körűen önellátásra képtelen betegeket ápolnak.
Általános szabály, hogy a beteget testi és pszichés állapotának, korának, betegségének stb. megfelelő módon kell elhelyezni, felügyelni.
Egy korai ítéletben – mely alapjául szolgáló kórtörténet szerint egy csecsemő feje beszorult az ágy rácsai közé, és megfulladt – a bíróság kimondta, miszerint elvárható, hogy a gyermek megfelelő elhelyezésben részesüljön (azaz olyan ágyban kell fektetni, melyben hasonló balesetre eleve nem kerülhet sor), és 15-20 percnél hosszabb időre ne hagyják magára.
A pszichiátriai betegek fokozott felügyeletet igényelnek, de állandó, folyamatos felügyelet csak az öngyilkosságra hajlamos betegek esetén elvárható. Azaz utóbbi esetben nem fogadható el megfelelőnek bizonyos időnkénti ápolói „ránézés”, különösen nem, amikor nyílt rendszerű osztályon kezelik a beteget.
Megállapította a bíróság a kórház felelősségét azon orvosi műhiba (valójában részben ápolói műhiba) esetben, mikor ismeretlen eredetű láz kivizsgálása során egy intenzív osztályon kezelt, középkorú nőbeteg éjszaka az ágyból felkelt, megcsúszott, elesett, fejét megütötte, koponyaűri vérzést szenvedett, mely később a halálához vezetett. A beteg tudatállapota hullámzó volt, korábbi agyi történés miatt jobb keze és lába ügyetlen volt, sántított. A bíróság az ítéletében kifejtette, a szoros felügyelet részben az életműködések szoros felügyeletét jelenti, részben a beteg cselekedeteinek a felügyeletét és segítésüket szükségleteik kielégítésében. Emellett az adott éjszaka 1 nővér felügyelt 5 beteget, mely nem felelt meg az előírt optimális nővér/beteg aránynak sem.
dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos