amit kockáztat …

Semmi nincs kockázat nélkül, különösen nem az olyan ügyek, mikor „pénzről” van szó. A pereskedés óhatatlanul kockázattal jár, s nincs ez másként az un. orvosi műhiba perek esetén sem.

Mindig az ügyfél dönti el, hogy el kívánja-e indítani a pert vagy sem. Ezen döntéshez az ügyvéd korrekt, lehetőség szerint az érdemi kérdésekre teljes körűen kiterjedő tájékoztatása szükséges. „Biztosan megnyerhető” per nincsen, hasonlóképpen félrevezető a „kockázatmentességgel” vagy a kockázat átvállalásával kecsegtetés. Az orvosi műhiba perek szinte minden esetben kemény küzdelem után vezetnek eredményre, az alperesi intézmények általában szívósan védekeznek. Peren kívüli egyezség is csak orvos-szakmailag és jogilag kellően alátámasztott érvelés révén köthető.

A per megindítása előtt mindig mérlegelni kell:

  • milyen eséllyel nyerhető meg a per;
  • milyen összeg nyerhető reálisan meg;
  • milyen anyagi és egyéb kockázatai vannak a pernek;
  • miként csökkenthetők a kockázatok.

A fentiek szerinti első két mérlegelési szempont az ügy orvos-szakmai megítélésén és az orvosi műhibaperes gyakorlat ismeretén alapszik, melyről a honlap más részein lehet tájékozódni. Jelen oldalon a perrel kapcsolatos költségek (anyagi kockázatok) és azok csökkentésének a lehetőségei olvashatók koncentrálva az orvosi műhiba perek jellegzetességeire.

Mivel kell számolnia tehát az orvosi műhiba per felperesének (betegnek, hozzátartozónak), amennyiben elveszti a pert ? (Nyilván ez a per anyagi kockázata). Ennek megválaszolása előtt meg kell ismerni a költségek perbeli előlegezésének és viselésének fogalmát.

A költségek előlegezése alatt a felmerült költségeknek a per folyamán történő kifizetése értendő, míg a  költségek viselése azt jelenti, hogy a per kimenetelétől függően végül (a per befejezésekor) kit terhelnek a költségek.  A költségek előlegezésének és viselésének kötelezettsége értelemszerűen sokszor nem esik egybe. (Pl. ha az egyik fél megelőlegez egy költséget a per folyamán, de a pert végül megnyeri, a pervesztes másik fél köteles az előlegezett költséget a pernyertes félnek megtéríteni.)

A bizonyítással együtt járó költséget a bizonyító fél előlegezi (jellemzően a felperes), az előlegezés esedékessége annak felmerülése. Jellemzően azonban nagyobb összegű várható költség esetén a bíróság annak előzetes letétbe helyezését rendeli el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben pl. az orvosi műhiba ügyekben óhatatlanul felmerülő orvosi szakkérdések bizonyítására a bíróság igazságügyi orvosszakértőt rendel ki, a várható szakértői költségeket a bíró megbecsüli és kötelezi  a bizonyító felet ezen összeg bírósági letétbe helyezésére. (A letétbe helyezés a gyakorlatban a bírósági letéti számlaszámra történő átutalást jelenti, a letéti számlaszámok az interneten megtalálhatók).

Orvosi műhiba ügyekben a per anyagi kockázatát jelentő legfontosabb tételek az alábbiak:  (azaz költségmentesség hiányában pervesztes félnek ezeket kell megfizetnie)

  • a peres eljárás illetéke
  • szakértői díj,
  • az ellenfél perköltsége (ezen belül is elsődlegesen az ellenfél jogi képviseletének a díja)

A polgári peres eljárásban eljárási illetéket kell fizetni, melynek alapja a pertárgyérték. A pertárgyérték orvosi műhiba ügyekben a keresettel érvényesített követelés értéke (sérelemdíj, kártérítés). Az illeték mértéke a pertárgyérték 6%-a, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint. Jogorvoslati eljárásban az illeték alapja a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke, mértéke fellebbezés esetén 8 %, csatlakozó fellebbezés esetén előbbi fele. Általában az illetéket a pert kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, az „orvosi műhiba” perek esetén azonban speciális helyzet áll fenn (lsd. lentebb – illetékfeljegyzési jog).

Az „orvosi műhiba” perekben ritka kivétellel felperesi indítványra igazságügyi orvosszakértő perbe vezetése történik. A követelés jogalapjának megítélése orvosi szakkérdés, melyre vonatkozóan a bíróság szakértelemmel nem rendelkezik, így nem mellőzhető a szakértő bevonása. A szakértő díja az elvégzett munkaórákhoz igazodik. Általában 100-200.000,- Ft. (A per alakulásától függően több szakértő közreműködése is lehetséges, így ezen összeg növekedhet.). A bíróság a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.

A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség. A fél a perköltsége megtérítését kérheti.

Az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. A fél dönthet úgy is, hogy nem az ügyvédi megbízási szerződésben szereplő munkadíj összegét kéri megtéríteni, hanem attól eltérően kéri a pertárgyérték 5 %-ának megfelelő ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezését a pervesztes ellenfélnek (10 M forint pertárgyérték feletti rész 3%-a). (A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj az előzőek szerinti %-ok fele azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.)

Az orvosi műhiba ügyekben a felszámítás utóbbi módja jóval gyakoribb. Sikerdíjas ügyvédi megbízási szerződés esetén a sikerdíj perköltségként nem hárítható át a pervesztes ellenfélre, ez esetben a fentiek szerinti, pertárgyértékhez igazodó (annak 5%-a ill. 3 %-a) ügyvédi munkadíj számítható fel. Hangsúlyozandó, a fél és a jogi képviselője közötti ügyvédi megbízási szerződést nem érinti, annak tartalmát nem változtatja meg, hogy a bíróság minek alapján és milyen összegben kötelezi a pervesztes ellenfelet a perköltség körében ügyvédi munkadíj megfizetésére.

A felet (ideértve természetesen az orvosi műhiba per felperesét is) jogai érvényesítésének az elősegítése érdekében költségkedvezmények illethetik meg. E költségkedvezmények közül az orvosi műhiba perek esetén a tárgyi illetékfeljegyzési jog bír jelentőséggel, továbbá gyakorlatilag minden perben – így az orvosi mulasztások miatt indult perekben is – lehetőség van személyes költségmentességet és személyes költségfeljegyzési jogot kérelmezni.

Az „orvosi műhba” ügyek un. tárgyi illetékfeljegyzési jogos ügyek. Ez azt jelenti, hogy a felperesnek – jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül – nem kell az illetéket a kereset benyújtásakor (azaz a per kezdetén) előzetesen lerónia, hanem az illeték megfizetéséről a bíróság a per végén határoz, s a pervesztes felet kötelezi annak viselésére.

Személyes költségmentesség ill. személyes költségfeljegyzési jog a felet – jövedelmi-, és vagyoni viszonyai alapján – kérelemre illetheti meg.

Személyes költségmentesség esetén a fél mentes

  • az illeték előzetes megfizetése alól (azaz nem kell a per elején illetéket lerónia)
  • a per során a költségek előlegezése alól (azaz nem kell pl. a kirendelt orvosszakértő költségét megelőlegeznie)
  • a meg nem fizetett illeték továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése alól (azaz az illetéket és az állam által előlegezett költséget nem kell a kedvezményben részesített félnek megfizetnie a per végén akkor sem, ha veszít)
  • perköltség-biztosíték letétele alól.

Személyes költségfeljegyzési jog esetén a fél mentes

  • az illeték előzetes megfizetése alól (azaz nem kell a per elején illetéket lerónia)
  • a per során a költségek előlegezése alól (azaz nem kell pl. a kirendelt orvosszakértő költségét megelőlegeznie)

azonban pervesztesség esetén fentieket a per végén meg kell fizetnie.

Személyes költségmentességet a bíróság engedélyez, ha a fél

  • rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs, vagy
  • aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, vagy
  • közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
  • átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy, vagy
  • menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
  • a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.

A bíróság mérlegeléssel is engedélyezhet költségmentességet, ha a fenti körülmények egyike sem áll fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

A bíróság a fél részére teljes költségfeljegyzési jogot engedélyez, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.

A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az előzőek szerinti feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy

  • az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,
  • az előző pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy
  • az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek

az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.

A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával. (A „közös háztartás” azon személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek és folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik.)

A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni

  • a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és
  • a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek.

Nem lehet a vagyon körébe tartozónak tekinteni

  • a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat,
  • a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja,
  • a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, valamint
  • azokat a vagyontárgyakat, amelyek a fentiek szerinti (költségmentesség, költségfeljegyzési jog feltételei) jövedelem megszerzéséhez szükségesek.

A költségkedvezmény iránti kérelemben

  • fel kell tüntetni az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
  • szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt.

A fél jövedelmi és vagyoni viszonyait a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendeletben meghatározott módon köteles igazolni és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.

A költségkedvezmény iránti kérelemhez szükséges nyomtatványok a www.birosag.hu oldalról letölthetők. (nyomtatványok/űrlapok menüpont, majd  megnyitását követően „költségkedvezmények és költségjegyzék 2018” menüpont – https://birosag.hu/nyomtatvany-urlapok/koltsegkedvezmenyek-es-koltsegjegyzek-nyomtatvanyok)

(Valamennyi, így jelen oldalon nyújtott tájékoztatás sem teljes körű, és nem feltétlenül követi azonnal a jogszabályváltozásokat. Csak az ügyvédi megbízás keretében nyújtott tájékoztatásért vállalunk felelősséget.

A fenti tájékoztató a 2018. január 01. után indult perekre vonatkozik.)