Semmi nincs kockázat nélkül, különösen nem az olyan ügyek, mikor „pénzről” van szó. A pereskedés óhatatlanul kockázattal jár, s nincs ez másként az un. orvosi műhiba perek esetén sem.
Mindig az ügyfél dönti el, hogy el kívánja-e indítani a pert vagy sem. Ezen döntéshez az ügyvéd korrekt, lehetőség szerint az érdemi kérdésekre teljes körűen kiterjedő tájékoztatása szükséges. „Biztosan megnyerhető” per nincsen, hasonlóképpen félrevezető a „kockázatmentességgel” vagy a kockázat átvállalásával kecsegtetés. Az orvosi műhiba perek szinte minden esetben kemény küzdelem után vezetnek eredményre, az alperesi intézmények általában szívósan védekeznek. Peren kívüli egyezség is csak orvos-szakmailag és jogilag kellően alátámasztott érvelés révén köthető.
A per megindítása előtt mindig mérlegelni kell:
- milyen eséllyel nyerhető meg a per;
- milyen összeg nyerhető reálisan meg;
- milyen anyagi és egyéb kockázatai vannak a pernek;
- miként csökkenthetők a kockázatok.
A fentiek szerinti első két mérlegelési szempont az ügy orvos-szakmai megítélésén és az orvosi műhibaperes gyakorlat ismeretén alapszik, melyről a honlap más részein lehet tájékozódni. Jelen oldalon a perrel kapcsolatos költségek (anyagi kockázatok) és azok csökkentésének a lehetőségei olvashatók koncentrálva az orvosi műhiba perek jellegzetességeire.
Mivel kell számolnia tehát az orvosi műhiba per felperesének (betegnek, hozzátartozónak), amennyiben elveszti a pert ? (Nyilván ez a per anyagi kockázata). Ennek megválaszolása előtt meg kell ismerni a költségek perbeli előlegezésének és viselésének fogalmát.
A költségek előlegezése alatt a felmerült költségeknek a per folyamán történő kifizetése értendő, míg a költségek viselése azt jelenti, hogy a per kimenetelétől függően végül (a per befejezésekor) kit terhelnek a költségek. A költségek előlegezésének és viselésének kötelezettsége értelemszerűen sokszor nem esik egybe. (Pl. ha az egyik fél megelőlegez egy költséget a per folyamán, de a pert végül megnyeri, a pervesztes másik fél köteles az előlegezett költséget a pernyertes félnek megtéríteni.)
A bizonyítással együtt járó költséget a bizonyító fél előlegezi (jellemzően a felperes), az előlegezés esedékessége annak felmerülése. Jellemzően azonban nagyobb összegű várható költség esetén a bíróság annak előzetes letétbe helyezését rendeli el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben pl. az orvosi műhiba ügyekben óhatatlanul felmerülő orvosi szakkérdések bizonyítására a bíróság igazságügyi orvosszakértőt rendel ki, a várható szakértői költségeket a bíró megbecsüli és kötelezi a bizonyító felet ezen összeg bírósági letétbe helyezésére. (A letétbe helyezés a gyakorlatban a bírósági letéti számlaszámra történő átutalást jelenti, a letéti számlaszámok az interneten megtalálhatók).
Orvosi műhiba ügyekben a per anyagi kockázatát jelentő legfontosabb tételek az alábbiak: (azaz költségmentesség hiányában pervesztes félnek ezeket kell megfizetnie)
- a peres eljárás illetéke,
- szakértői díj,
- az ellenfél perköltsége (ezen belül is elsődlegesen az ellenfél jogi képviseletének a díja).
A polgári peres eljárásban eljárási illetéket kell fizetni, melynek alapja a pertárgyérték. A pertárgyérték orvosi műhiba ügyekben a keresettel érvényesített követelés értéke (sérelemdíj, kártérítés). A 2025.01.27-e után indult eljárásokban az illeték mértéke a pertárgyértékhez igazodóan sávosan változik az alábbiak szerint:
- 300.001-3.000.000 forintig 18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a;
- 3.000.001-10.000.000 forintig 139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a;
- 10.000.001-30.000.000 forintig 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a;
- 30.000.001-50.000.000 forintig 1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a;
- 50.000.001-100.000.000 forintig 2.789.500 forint és az 50.000.000 forint feletti rész 2,5%-a;
- 100.000.001-250.000.000 forintig 4.039.500 forint és a 100.000.000 forint feletti rész 2%
Fellebbezési eljárásban az illeték alapja a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke, mértéke 8 %, de legalább 15 000,- Ft, legfeljebb 2 500 000,- Ft., csatlakozó fellebbezés esetén előbbi fele.
Általában az illetéket a pert kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, az „orvosi műhiba” perek esetén azonban speciális helyzet áll fenn (lsd. lentebb – illetékfeljegyzési jog).
Az „orvosi műhiba” perekben ritka kivétellel felperesi indítványra igazságügyi orvosszakértő perbe vezetése történik. A követelés jogalapjának megítélése orvosi szakkérdés, melyre vonatkozóan a bíróság szakértelemmel nem rendelkezik, így nem mellőzhető a szakértő bevonása. A szakértő díja az elvégzett munkaórákhoz igazodik, mértéke több tényezőtől függ (szakértők/szakkonzulensek száma, szakvélemény kiegészítésének szükségessége, ügy bonyolultsága, peanyag/dokumentáció mennyisége stb.), de mindenképpen (több)százezres nagyságrendű. A bíróság a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.
A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség. A pernyertes fél a perköltsége megtérítését kérheti, melyet a pervesztes félnek kell megtérítenie.
Az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. A fél dönthet úgy is, hogy nem az ügyvédi megbízási szerződésben szereplő díj összegét kéri megtéríteni, hanem attól eltérően a 17/2024. (XII.09.) IM Rendelet szerint /2025.02.07. után indult eljárásokban/ kéri megállapítani az ügyvédi díjat. A sávosan változó díjak a legjellemzőbb pertárgyérték tartományban az alábbiak szerint alakulnak az elsőfokú eljárásban:
- 3.000.001–10.000.000 ,- Ft közötti pertárgyérték ⇒ illeték 139.500,- Ft és a 3.000.000,- Ft feletti rész 5%-a
- 10.000.001–30.000.000 ,- Ft közötti pertárgyérték ⇒ illeték 489.500,- Ft és a 10.000.000,- Ft feletti rész 7%-a
- 30.000.001–50.000.000 ,- Ft közötti pertárgyérték ⇒ illeték 1.889.500,- Ft és a 30.000.000,- Ft feletti rész 4,5%-a.
- 50.000.001–100.000.000 ,- Ft közötti pertárgyérték ⇒ illeték 2.789.500,- Ft és az 50.000.000,- Ft feletti rész 2,5%-a.
A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban a pertárgy értékeként a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.
Az orvosi műhiba ügyekben a felszámítás utóbbi módja jóval gyakoribb. Sikerdíjas ügyvédi megbízási szerződés esetén a sikerdíj perköltségként nem hárítható át a pervesztes ellenfélre, ez esetben a fentiek szerinti, pertárgyértékhez igazodó ügyvédi munkadíj számítható fel. Hangsúlyozandó, a fél és a jogi képviselője közötti ügyvédi megbízási szerződést nem érinti, annak tartalmát nem változtatja meg, hogy a bíróság minek alapján és milyen összegben kötelezi a pervesztes ellenfelet a perköltség körében ügyvédi munkadíj megfizetésére.
A felet (ideértve természetesen az orvosi műhiba per felperesét is) jogai érvényesítésének az elősegítése érdekében költségkedvezmények illethetik meg. E költségkedvezmények közül az orvosi műhiba perek esetén a tárgyi illetékfeljegyzési jog bír jelentőséggel, továbbá gyakorlatilag minden perben – így az orvosi mulasztások miatt indult perekben is – lehetőség van személyes költségmentességet és személyes költségfeljegyzési jogot kérelmezni.
Az „orvosi műhba” ügyek un. tárgyi illetékfeljegyzési jogos ügyek. Ez azt jelenti, hogy a felperesnek – jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül – nem kell az illetéket a kereset benyújtásakor (azaz a per kezdetén) előzetesen lerónia, hanem az illeték megfizetéséről a bíróság a per végén határoz, s a pervesztes felet kötelezi annak viselésére.
Személyes költségmentesség ill. személyes költségfeljegyzési jog a felet – jövedelmi-, és vagyoni viszonyai alapján – kérelemre illetheti meg.
Személyes költségmentesség esetén a fél mentes
- az illeték előzetes megfizetése alól (azaz nem kell a per elején illetéket lerónia)
- a per során a költségek előlegezése alól (azaz nem kell pl. a kirendelt orvosszakértő költségét megelőlegeznie)
- a meg nem fizetett illeték továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése alól (azaz az illetéket és az állam által előlegezett költséget nem kell a kedvezményben részesített félnek megfizetnie a per végén akkor sem, ha veszít)
- perköltség-biztosíték letétele alól.
Személyes költségfeljegyzési jog esetén a fél mentes
- az illeték előzetes megfizetése alól (azaz nem kell a per elején illetéket lerónia)
- a per során a költségek előlegezése alól (azaz nem kell pl. a kirendelt orvosszakértő költségét megelőlegeznie)
azonban pervesztesség esetén fentieket a per végén meg kell fizetnie.
Személyes költségmentességet a bíróság engedélyez, ha a fél
- rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs, vagy
- aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, vagy
- közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
- átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy, vagy
- menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
- a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
A bíróság mérlegeléssel is engedélyezhet költségmentességet, ha a fenti körülmények egyike sem áll fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
A bíróság a fél részére teljes költségfeljegyzési jogot engedélyez, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.
A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az előzőek szerinti feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy
- az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,
- az előző pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy
- az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek
az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával. (A „közös háztartás” azon személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek és folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik.)
A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni
- a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és
- a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek.
Nem lehet a vagyon körébe tartozónak tekinteni
- a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat,
- a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja,
- a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, valamint
- azokat a vagyontárgyakat, amelyek a fentiek szerinti (költségmentesség, költségfeljegyzési jog feltételei) jövedelem megszerzéséhez szükségesek.
A költségkedvezmény iránti kérelemben
- fel kell tüntetni az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
- szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt.
A fél jövedelmi és vagyoni viszonyait a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendeletben meghatározott módon köteles igazolni és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.
A költségkedvezmény iránti kérelemhez szükséges nyomtatványok a www.birosag.hu oldalról letölthetők. (nyomtatványok/űrlapok menüpont, majd megnyitását követően „költségkedvezmények és költségjegyzék 2018” menüpont – https://birosag.hu/nyomtatvany-urlapok/koltsegkedvezmenyek-es-koltsegjegyzek-nyomtatvanyok)
(Valamennyi, így jelen oldalon nyújtott tájékoztatás sem teljes körű, és nem feltétlenül követi azonnal a jogszabályváltozásokat. Csak az ügyvédi megbízás keretében nyújtott tájékoztatásért vállalunk felelősséget.