Sokszor kapok telefont azt tudakolva (vagy kérdezik meg személyesen), hogy feljelentsem-e az orvost a rendőrségen a történtek miatt. Legtöbbször e kérdés akkor merül fel, ha súlyos a sérelem, főként ha egy hozzátartozó váratlan halála következett be.
A feljelentés “jogilag” büntetőfeljelentést jelent, azaz ezáltal büntetőeljárás megindításának kezdeményezésére kerül sor. A büntetőeljárás az orvos, vagy egészségügyi szakdolgozó ellen irányul, melyben az ő személyes büntetőjogi felelősségüket vizsgálják. (Anyagi kompenzáció /kártérítés, sérelemdíj/) az egészségügyi szolgáltató (kórház stb.) elleni polgári perben igényelhető.)
Feljelentés esetén figyelembe kell venni
A feljelentés mérlegelésekor figyelembe kell venni, hogy annak kimenetele jelentős mértékben befolyásolhatja az esetleges polgári per sikerét. A büntetőeljárás és a polgári per bizonyítási szabályai ugyan jelentős különbséget mutatnak, azonban a büntetőeljárásban született orvosszakértői vélemény felhasználható a polgári perben is. Ez azonban mindkét irányban érvényesülhet. A nyomozás során beszerzett, az orvost elmarasztaló szakvélemény esetén jelentősen javulhat a polgári per sikerének az esélye, ellenkező esetben azonban minimálisra is csökkenhet a kártérítéshez, sérelemdíjhoz való hozzájutás lehetősége. A büntetőeljárásban született szakvéleményt ugyanis nem csupán a sértett, hanem – az orvos számára kedvező helyzetben – az egészségügyi szolgáltató (kórház stb.) is becsatolhatja védekezésül a polgári peres eljárásban.
Mivel az igazságügyi orvosszakértők a büntetőeljárásban jelentősen ill. gyakrabban kedveznek a kollégájuknak, azért az orvosi műhiba büntetőügy kimenetele gyakrabban kedvezőtlen a sértett számára, mely megpecsételheti a polgári ügy sorsát is. Előzőek okán általánosságban az mondható el, hogy pusztán jogi megfontolások figyelembe vétele alapján büntetőfeljelentést tenni nem célszerű. Persze ha a sérelem súlyos (pl. a hozzátartozó meghal, vagy súlyos egészségkárosodás következett be), s a beteg vagy a hozzátartozók jogos felháborodásból fakadóan az orvos büntetőjogi személyes felelősségre vonását is kívánják, én nem beszélek le senkit a feljelentésről. (Persze csak ha tényleg valószínűsíthető az orvosi műhiba.)
Megfontolandó tanács lehet a kivárás. Azaz az orvosi mulasztás miatt elsőként és elsődlegesen polgári per kezdeményezése, melynek során született elmarasztaló szakvélemény birtokában még mindig lehet később büntetőfeljelentés (is) tenni. Persze csak akkor, ha 1-2 év elteltével a sértett indulatai még mindig olyan hevesek, hogy az orvost a vádlottal padján szeretné látni.
MIT TEGYEN TEHÁT, HA SÚLYOS ORVOSI MŰHIBA GYANÚJA MIATT A RENDŐRSÉGHEZ SZERETNE FORDULNI ?
- Próbáljon a saját magát, vagy hozzátartozóját ért (jogos) sérelem miatt érzett első felindulása ellenére nem elhamarkodottan cselekedni.
- Ne tegyen első felindultságból rendőrségi feljelentést. A feljelentés kedvezőtlen lehet egy későbbi polgári per szempontjából. A feljelentés során tett tényelőadást alaposan át kell gondolni.
- Gyűjtse össze a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentációt, ha van rá mód, töltse le a "felhőből" (EESZT) az ott meglévő egészségügyi iratokat (zárójelentések, ambuláns lapok, műtéti leírások, laboratóriumi leletek, képalkotó vizsgálatok leletei).
- Gondolja át a történteket, készítsen a történtekről minél részletesebb feljegyzést, leírást, hogy az események később is minél pontosabban felidézhetők legyenek. Megoldást jelenthet, ha a mobiltelefonja hangfelvevőjének a használatával "magnóra mondja" az emlékeit.
- Ragaszkodjon ahhoz, hogy haláleset esetén mindenképpen kerüljön sor az elhunyt legalább kórházi boncolására. Ha bizonytalan a halálok, az adott esetben mentesülést jelenthez az orvos számára a büntetőjogi felelősség alól.
- Ne feledje, a hozzátartozónak a boncolással kapcsolatban ahhoz van joga, hogy a boncolást kikényszerítse abban az esetben, ha azt a kórház nem akarja elvégezni. (Arra a hozzátartozóknak nincs lehetősége, hogy megtiltsák a boncolást, ha azt a kórház szükségesnek tartja.)
- Ne írjon alá a kórházban (sem) semmilyen olyan papírt, amelyben a későbbi ibármely gényérvényesítésről, kifogásról, panasztételről stb. lemondana. Sok esetben a boncolás mellőzését kérő okiratot iratnak alá a hozzátartozóval, melyben az előzőek szerinti joglemondó nyilatkozat szerepel a boncolás elhagyásáért "cserébe". (Előbbiek szerint a boncolástól a hozzátartozó kérésére nem lehet eltekinteni !)
- Ajánlott tértivényes postai küldeményben kérje ki a kórház vezetőjétől a kifogásolt egészségügyi ellátás (+ annak lényeges előzményi) dokumentációját. Az Eütv. 24.§ (3) bekezdés c) pontja szerint a beteg jogosult a róla készült egészségügyi dokumentációról másolatot kapni. Elhalálozás esetén az Eütv. 24.§ (11) bekezdése szerint a beteg törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentációról másolatot kapni. Ezen másolatok első alkalommal történő kiadása téritésmentes. (A teljes eü-i dokumentáció másolatban történő kiadására ügyvédi megbízás és meghatalmazás is adható.)
- Vegye fel a kapcsolatot mielőbb az ügyvédi irodánkkal. A konzultáció során egyeztetjük a szüséges teendőket, azok sorrendjét stb.
- Amennyiben a fetételezett orvosi műhiba miatt rendőrségi feljelentésre kerül a sor, a feljelentésben szakszerűen adjuk elő a történteket, rámutatunk az azonosítható szakmai szabályszegés(ek)re és azok következményeire, továbbá indítványt teszünk a kirendelésre kerülő igazságügyi orvosszakértő által megválaszolandó kérdésekre is. Utóbbinak kiemelkedő jelentősége lehet, mert ezáltal az orvosszakértőnek konkrét felvetésekre kell válaszolnia, s nem intézheti el az a szakvéleményt azzal, hogy "minden tekintetben szakszerű volt az ellátás".
Amennyiben orvosi műhibát feltételez, és feljelentésen gondolkodik, forduljon irodánkhoz. Elhamarkodott döntés helyett ismerje meg teljes körűen a pro és kontra érveket, az előnyöket és a hátrányokat.
dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos, egészségügyi szakjogász