ORVOSI MŰHIBÁKRÓL ORVOSOKNAK

Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos, egészségügyi és biztosítási szakjogász

Az orvos tevékenységével kapcsolatos valamennyi eljárás alapvetően az ügy (jogi aspektusból történő) orvos-szakmai megítélését igényli.

Az orvosi műhiba ügyek személyükben, vagyoni helyzetükben is érinthetik az orvosokat. A kártérítési per ugyan nem a feltételezett műhibát vétő orvos, mint magánszemély ellen indul, azonban egyes esetekben az ügy súlyos anyagi következményekkel járhat maga az orvos számára is. Ennek egyik jellemző esete, ha az orvos „vállalkozóként” végzi a munkáját – azaz nem közalkalmazottként, ill. munkaviszony keretében dolgozik az eü-i intézményben (jellemzően kórházban), hanem pl. egyéni vállalkozóként, ill. Bt-je, Kft-je révén megbízási szerződéssel. A „vállalkozóként” történő munkavégzés ugyan kedvező anyagi lehetőségeket kínál a havi jövedelmet illetően, azonban tudni kell, hogy ez esetben a kockázat megnő, a károsultnak kifizetett kártérítési összeget az eü-i intézmény teljes egészében átháríthatja a megbízottjára (azaz az orvos „vállalkozására”). Ugyan ilyen esetben is a beteg, ill. hozzátartozója közvetlenül az eü-i intézményt perli, de ha az orvosi műhiba per sikeres, a bíróság által megítélt kártérítés megtérítése az orvos vállalkozásától követelhető.

Ha az orvos a betegellátást „közvetlenül” nyújtja (azaz nem egy kórházzal, rendelőintézettel szerződve) – pl. magánrendelést végez, ill. idetartozik a vállalkozó háziorvosok által végzett alapellátás is – a beteg ill. hozzátartozó felé az egészségügyi kisvállalkozás az okozott kárért közvetlenül felelős. A felelősségbiztosító csak meghatározott összeghatárig áll helyt, ill. számos esetre nézve a felelősségbiztosítási szerződés kizárást, ill. mentesülést tartalmaz. A felelősségbiztosító által nem fedezett kártérítést az orvos cége tartozik megfizetni. Az alapellátásban jellemző betéti társaság esetén a cég vagyona által nem fedezett tartozásokért a beltag teljes magánvagyonával felel. Azaz egy tetemes kártérítés megítélése a beltag orvos egzisztenciális összeomlását eredményezheti.

Amennyiben az un. „orvosi műhiba” ügyben büntetőeljárás indul, annak alanya már csak maga a magánszemély, jellemzően az orvos lehet. Egy „orvosi műhiba” büntetőjogi jogkövetkezménye az esetek túlnyomó többségében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége. A büntetőeljárás konkrét személy (orvos, más egészségügyi dolgozó) felelősségét állapíthatja meg, szemben a kártérítési (polgári) perekkel, melyeket az egészségügyi szolgáltató (pl. kórház) ellen kell megindítani.

A Btk. 165. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét az követi el, aki a foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. Súlyosabban minősül, ha a bőncselekmény következménye maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, ill. halál.
Az elkövető az lehet, aki szabályokhoz kötött foglalkozást gyakorol, ill. foglalkozási szabály hatálya alatt áll, de nem szükséges, hogy jogosult is legyen a foglalkozás űzésére. (Jogosultság hiányában a kuruzslás bűncselekménye halmazatban állapítható meg.)

Elkövetési magatartás: foglalkozási szabály megszegése. Az orvosi-egészségügyi tevékenység foglalkozási szabályai rendkívül szerteágazóak, pontos körülhatárolásuk nem lehetséges. Az alapvető szabályokat (pl. ellátási kötelezettség) az Eütv. határozza meg. További szabályokat tartalmaznak az Eütv. felhatalmazása alapján kiadott alacsonyabb szintű jogszabályok, ide tartoznak a szakmai protokollok, irányelvek, orvosi egyetemi tankönyvek, elfogadott szakmai publikációk, de a szakma íratlan szabályai is. Fenti bűncselekmény vonatkozásában azonban kizárólag az élet, a testi épség és az egészség védelmére irányuló foglalkozási szabályoknak van büntetőjogi jelentőségük, az orvosi tevékenységgel kapcsolatos egyéb foglalkozási szabályok megszegése más jogágak szabályaiba ütközhet, és az orvos nem büntetőjogi, hanem egyéb (polgári jogi, fegyelmi) felelősségét alapozhatja meg.

A bűncselekmény megállapíthatóságához az is szükséges, hogy az elkövető szabályszegő tevékenységével okozati összefüggésben következzen be az eredmény (alapesetben más vagy mások életének stb. közvetlen veszélyeztetése vagy a testi sértés), illetve az elkövető mulasztása folytán nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, bár erre lehetősége volt.

E törvényhely már a sérelem bekövetkezésének közvetlen veszélyét előidéző magatartásokat is bünteti (alapeset), tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzetből nagy gyakorisággal tipikusan következik be a tényleges sérelem. A veszély a sérelem bekövetkeztének objektív lehetősége, mely lehet absztrakt és közvetlen veszély. Míg az absztrakt veszély esetén a sérelem bekövetkeztének csak a távoli lehetőség merül fel, addig a közvetlen veszély már helyzetre és személyre konkretizált, a sérelem bekövetkeztének közeli, ill. az azonnali lehetőségét jelenti.

Tapasztalat szerint az orvosok nem veszik kellően komolyan, ha a tevékenységükkel összefüggésben bármilyen eljárás (pl. kórházzal szemben kártérítés iránti polgári per, büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen, rendkívüli haláleseti eljárás, ÁNTSZ vizsgálat, orvos-etikai eljárás stb.) indul. Számos alkalommal hallani, hogy az orvost a kórház vezetése megnyugtatja: nincs mitől tartania, ezért fölösleges is ügyvédet fogadnia, mert csak a pénzt viszi, nem lesz a dologból „ügy”, de ha mégis, a kórház mindenben támogatja. Az orvos csak a gyanúsítotti idézés ill. a vádirat kézbesítésekor döbben rá, miszerint teljesen egyedül maradt …  Ekkor jön rá arra is, hogy már a nyomozati szakban érdemes lett volna jogi képviselő segítségét igénybe vennie. Nem csupán azért, mert ügyvéd nélkül olyan vallomást tett, melyet hátrányára felhasználnak ellene, hanem azért is, mert amennyiben a nyomozati szakban hatékony védői közreműködéssel megszűntetik az eljárást, megszabadulhat a bírósági eljárás pszichés megterhelésétől (“vádlottak padja”) is.

Gyakori hozzáállás az orvosok részéről, miszerint „Engem nem érhet baj, mert: én mindent a szakma szabályai szerint csináltam, a kezelés az ellátás gyakorlatának megfelelő volt, minden orvos ugyanígy látta volna el a beteget, az egészségügy mai helyzetében nem lehetett mást csinálni stb.” Sajnos azonban a jogi, bírósági értékelés messze nem igazodik mindenben az egészségügy jelenkori realitásaihoz.
Bár jellemzően amennyiben az orvost bűnösnek találja is a bíróság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása még a minősített esetben (pl. halálos eredményért való felelősség esetén) sem kerül sor. Ugyanakkor szaporodik azon esetek száma, mikor a bíróság a foglalkozástól eltiltás szankcióját (is) alkalmazza, mely szankció súlyos következményei nyilvánvalóak, az orvos karrierjének (végleges) megtöretését jelentheti.

Amit lehet tenni:

Át kell alakítani az eü-i kisvállalkozások cégformáját. Kerülni kell az olyan cégformákat, ahol a mögöttes és korlátlan felelősség okán az orvos magánvagyona is veszélybe kerülhet.

Amennyiben magánvállalkozás keretében folytat gyógyító tevékenységet, érdemes annak megkezdése előtt egészségügyi jog területén jártas ügyvéddel konzultálni (szerződések, formanyomtatványok stb.)

Amennyiben a kórház felajánlja a „vállalkozókénti” foglalkoztatást, gondolja át annak minden vonatkozását. A szerződéseivel kapcsolatban konzultáljon ügyvéddel.

Amennyiben tevékenységével összefüggésben kártérítési per indul munkáltatójával, megbízójával szemben, lehetősége nyílik az eü-i intézmény (kórház) és a beteg között folyamatban lévő kártérítési perben részt vennie az orvosnak (ill. vállalkozásának) abban az esetben, amennyiben a pervesztés esetén a kártérítés rá áthárítható lehet. Az orvos ilyenkor a beavatkozó perbeli statusában saját orvos-szakmai és ügyvédje jogi szaktudása révén előmozdíthatja alperes pernyertességét. Ha nincs kártérítés, nincs mit áthárítani.
Amennyiben tevékenységével összefüggésben büntetőeljárás, rendkívüli haláleseti eljárás stb. indul, haladéktalanul forduljon ügyvédhez. Ha tanúként idézik, ne feledje „tanúból lehet a legjobb gyanúsított”.