Elsődlegesen a szülés, annak levezetése során - beleértve különösen a császármetszés késedelem nélküli indikációjának felállítása körében – elkövetett mulasztások tartoznak ide, de jelentős csoportot képeznek a várandósgondozás (terhesgondozás) során vétett hibák. (pl. magzati fejlődési rendellenességek felismerésének elmaradása) A szülészeti orvosi műhiba perek mind számukra, mind a megítélt anyagi kompenzációra (sérelemdíj, kártérítés) tekintettel kiemelkedő jelentőségűek.
Nem. A terhességi UH vizsgálatokkal és más diagnosztikus módszerekkel a magzati rendellenességek viszonylag jó eséllyel kiszűrhetők, de a vizsgálatok soha nem nyújtanak 100 %-os találati biztonságot.
Ha a negatív leletek ellenére születik egy ilyen gyermek, a szülőkben érthetően felmerül az orvosi hiba lehetősége. Valójában a legtöbb esetben gondos orvosi ténykedés mellett marad el a rendellenesség felismerése, sok esetben azonban orvosi hanyagság vagy kellő szakmai tudás ill. tapasztalat hiánya az ok. Egy esetleges per kimenetele alapvetően az orvosi dokumentációtól függ. Szoros szakmai előírások szabályozzák ugyanis, hogy a várandósság idején mely időszakban milyen vizsgálatokat kell elvégezni. Ha ezen vizsgálatokat az orvos nem kellő alapossággal, ill. időpontban végzi el, a dokumentáció hiányos, nincsenek meg a magzati UH felvételek vagy a kismama tájékoztatása elégtelen, az a felelősség alapja lehet. Ha a terhességi ultrahangon az orvos nem lát eltérést egy vizsgált magzati szervnél, de e szerv vizsgálatának tényét és a látottakat nem rögzíti a leleten, a bírói gyakorlat – felvétel hiányában – a vizsgálat elmulasztását vélelmezi. Ekkor nem lehet sikeres az egészségügyi intézmény hivatkozása a vizsgálómódszer pontatlanságára, a vizsgálat elmaradása a felismerés esélyét vette el. A kismamát hangsúlyosan tájékoztatni kell az egyes vizsgálómódszerek precizitásáról, további – adott esetben nem kötelező – további vizsgálatok lehetőségéről is. A kellően informált páciens maga döntheti el, hogy kíván-e még tenni valamit a gyermeke egészségéről való meggyőződés érdekében.
Elvileg a császármetszés pusztán az anya kérésére nem végezhető el, a gyakorlatban azonban számtalan ellenpélda fordul elő. A császármetszésnek is vannak kockázatai:
1. Helytelen antiepilepsziás kezelés miatt nyitott hátgerinc fejlődési rendellenesség
Gyermekkora óta ismerten epilepsziás kismamának nyitott hátgerinc (spina bifida) fejlődési rendellenességben szenvedő gyermeke született. A kismama ezen fejlődési rendellenességre nézve kiemelten teratogén antiepilektikumot (valproát/Depakine) szedett. A bíróságok jelentős összegű sérelemdíj és kártérítés megfizetésére kötelezték mind a kismama, mind a gyermek javára a várandósgondozást végző és a neurológiai gondozást + terhességi UH vizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltatókat.
A bíróságok előtt sikerrel voltak bizonyíthatók az alábbi felróható orvosi mulasztások:
Az eset specialitása, hogy alperesi felelősség nem csupán a fejlődési rendellenesség felismerésének az elmaradásában nyilvánult meg, hanem annak okozásában is. Amennyiben a genetikai/teratológiai ártalom miatt sorsszerű okból sérült magzat állapota felismerésének az elmulasztása kifogásolható „csak”, abban az esetben az anya igénye azon alapul, hogy nem élhet a terhesség megszakításának a lehetőségével, de a beteg gyermek kompenzációt ilyenkor nem igényelhet. Ezen perben azonban az orvosi mulasztás miatt jelentősen megnövekedett a nyitott hátgerinc kialakulásának az esélye, ezért a fejlődési rendellenesség kialakulásában felróhatóan közreható alperest a gyermek javára jelentős sérelemdíj megfizetésében marasztalták a bíróságok.
A meglehetősen hosszadalmas perben a kezdetben az alperesi felelősséget mentő szakértői vélemény alapvető megváltoztatását sikerült elérni a szakértő szóbeli meghallgatása során. Mivel a várandósgondozást végző egészségügyi szolgáltató csak később lett perbe vonva, ezért a peranyagot nem ismerő, a perbevonást megelőzően tanúként meghallgatott szülész-nőgyógyászról kiderült, hogy nincs is tudomása a Depakine teratogén hatásáról.
2. Tilalmazott műfogás miatt méhrepedés
A zavartalan terhességet követő szülés során méhrepedés következett be, mely a magzat súlyos oxigénhiányos károsodását okozta. A kismama elmondása szerint a szülés során az orvos alkarjával egy erőteljes nyomást gyakorolt a hasára, melyet követően rendkívüli fájdalmat érzett, légszomja jelentkezett, halálfélelme volt. Az ezt követően elvégzett császármetszés során észlelték a méh megrepedését. Méhrepedésre hajlamosító tényező a kismamánál nem állt fenn, e nélkül azonban a méh „magától” nem reped meg. A szülés orvosi leírása semmilyen vészhelyzetre, rendkívüli eseményre utaló eltérést nem írt le, ugyanakkor „gyanúsan” túl precíz, életszerűtlenül részletgazdag volt, a fenti eseményt nem tartalmazta.
Magán orvos-szakértő bevonásával bizonyítást nyert, hogy mindenképpen kellett lennie egy külső erőteljes behatásnak, mely a rupturát okozta. Ezen manőver az un. Kristeller-műfogás volt, mely meglehetősen veszélyes, szűk indikációs körben végezhető beavatkozás, jelen esetben tilalmazott volt. (Az elhúzódó kitolási szak lerövidítése érdekében alkalmazták.) Alperes a perben végül elismerte, hogy ezen műfogást alkalmazta (ebből következően a dokumentációja részben valótlan tartalmú), de vitatta annak oki szerepét, és a javallat hiányát. A bíróságok végül a rendkívül alapos magán orvosszakértői véleményt fogadták el, és magas összegű sérelemdíjak és számos kártétel megfizetésére kötelezték a szülők és a sérült gyermek javára az alperesi kórházat. Az eset rávilágít arra is, hogy bár minden un. orvosi műhiba ügy értékelésének alapja az egészségügyi dokumentáció, de a jelentőséggel bíró részében megtévesztő dokumentáció mellett is van lehetőség a sikerre.
3. Magzati veszélyállapotban az orvos hazaengedte a kismamát a holmijáért
Az addig zavartalan terhesség gondozása során terminusközelben a kismama ellenőrző vizsgálaton jelent meg a kórházban, de a választott orvosa távollétében (konferencián volt) egy másik orvos foglalkozott vele. Az elvégzett un. NST vizsgálat kórosat jelzett, melynek egyik lehetséges oka a magzat oxigénhiányos állapota. Ilyen esetben azonnal további vizsgálatok elvégzése indokolt, szükség esetén haladéktalan császármetszésre van szükség. A kórház orvosa azonban a szükséges azonnali vizsgálatokat elmulasztotta, ill. a kismamát nem tájékoztatta a lehetséges fenyegető veszélyről, ellenben hazaengedte a kórházi tartózkodáshoz szükséges holmik összepakolása céljából. Mire a kismama visszaérkezett a viszonylag távoli otthonából, a felvételi vizsgálatok sajnos már a magzat méhen belüli elhalását mutatták. Halálát oxigénhiány, a többszörösen nyakra csavarodó köldökzsinór okozta. Az orvosszakértői vélemény és a bíróságok ítélete szerint a magzat jó eséllyel megmenthető lett volna, ha délelőtt az orvos a szükséges további vizsgálatokat elvégzi, és annak alapján sürgősséggel császármetszést végeznek - következésképpen a kórházat a magzati halálért felelősség terheli.
4. Hasűri terhesség felismerésének az elmaradása
A gyermekáldásra régóta vágyó házaspárnál a menstruáció elmaradása miatt a középkorú asszony otthoni terhességi tesztet végzett, negatív eredménnyel. Terhességre utaló egyéb jelek (émelygés, hányinger, mellfeszülés) sem voltak. Az utolsó menstruációt követően kb. 2,5 hónap elteltével felkereste a szülész-nőgyógyász szakrendelést, az orvos azonban az UH-on méhűri (vagy egyéb) terhességet nem talált, a vérzéskimaradás okát nem kereste. További közel 4 hónap elteltével egy belgyógyászati vizsgálat során a felperes rosszul lett, a hasi UH vizsgálat során kb. 20-22. hetes terhességet észlelt az orvos. A keringési sokk állapotába került betegnél sürgős műtétet végeztek, melynek során rendkívül ritka hasűri terhességre derült fény. (Hasűri terhesség esetén a megtermékenyített petesejt a hasüregben, a hashártya felületére ágyazódik be, és ott növekszik. Életveszélyes állapot, nagyon ritkán születik hasűri terhességből életképes újszülött). A gyermek azonban végtagfejlődési rendellenességgel született.
A bíróságok alperes felelősségét megállapították, mivel orvosa
A szakma szabályai szerinti orvosi ténykedés esetén az anyai életveszélyt jelentő hasűri terhesség megszakítására került volna sor.
Segíthetek?
Kérjen segítséget még ma!