A kórházi zárójelentések a betegnek és a háziorvosnak is szólnak. Orvosi műhiba miatt meghalt egy Down-kóros fiatalember, mert a műtétjét követő kötelező véralvadásgátló kezelést a hazabocsátását követően a háziorvos nem folytatta. Alsó végtagi visszérrögösödés, következményes tüdőembólia alakult ki, a hirtelen rosszullét miatt kihívott mentősök már nem tudtak segíteni. A lezárult büntetőperben az orvos felelősségét csak a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapesetében állapították meg, a halálos következményért nem. Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos orvosi és jogi kommentárja az orvosi műhibáról.
A Borsod online számolt be az esetről (2012.10.25.)
„Meghalt egy gyerek – senki sem felelős
Miskolc – Másodfokon a helyettesítő orvos mulasztását sem hozták közvetlen kapcsolatba a fiú halálával.
Egy 16 éves, szellemileg sérült fiú halálának kapcsán a főügyészség a gyerek szülei mellett több orvost is a vádlottak padjára ültetett, írtuk tavasszal, amikor a Miskolci Törvényszék előtt büntetőper elkezdődött
A 16 éves Down-kóros fiatalember még 2009 augusztusában lakásuk fürdőszobájában a vizes padlón megcsúszott és elesett. Másnap reggel nagy fájdalmakra panaszkodott, ezért szülei mentőt hívtak hozzá. A megyei kórház traumatológiai osztályán megállapították, hogy a bal combcsontja eltörött és azonnal megműtötték. A sikeres műtétet követően a zárójelentésben előírták, hogy a gyermeknek továbbra is naponta kapnia kell véralvadásgátló injekciót, amit a háziorvosnak kell felírni a zárójelentéssel együtt átadott javaslatra. A gyereket ismerő háziorvos azonban szabadságon volt, őt helyettesítette az elsőrendő vádlott, aki a szülőktől átvett zárójelentést átfutotta, de a gyógyszerre vonatkozó szakorvosi javaslatot nem vette ki a kórházi dokumentációból, hanem azt visszaadta, így a véralvadásgátlót senki sem írta fel, és később a fiúnak nem adta be, így ő – a kórházi szakorvosi javaslat ellenére – semmilyen véralvadásgátló kezelésben nem részesült. A gyermek szeptember 12-én reggel az ágyból felkelve megszédült és elájult. A kiérkező mentők megkísérelték az újraélesztését, az azonban nem vezetett eredményre, a fiú meghalt. A boncolás során kiderült: halálát a combcsonttörés miatt létrejött alsó végtagi visszérrögösödés során kialakult tüdőembólia okozta, ezért a főügyészség a fiú háziorvosa és az őt helyettesítő kollégája, valamint egyikük asszisztense és a fiút a traumatológiai osztályon ellátó főorvos ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, a fiú szülei ellen emberölés vétsége miatt emelt vádat.
A Miskolci Törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás végeztével májusban kihirdetett ítéletében egyedül a helyettesítő orvost marasztalta el; míg a többi vádlottat az ellenük felhozott vádak alól felmentette, addig őt másfél év fogházbüntetésre ítélte, amit végrehajtásában két évre felfüggesztett. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be a tényállás téves megállapítása miatt, felmentés végett, ezért az ügy a Debreceni Ítélőtábla elé került, ahol a dr. Balla Lajos vezette büntetőtanács az újból lefolytatott bizonyítási eljárást követően csütörtökön hirdetett határozatot. Eszerint nem állapítható meg kétséget kizáró bizonyossággal az, hogy a foglalkozás körében elkövetett szabályszegés és a halálos eredmény között ok-okozati összefüggés áll fenn, ezért a másodfokú bíróság csak a bűncselekmény alapesetét állapította meg, azaz foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést, amiért a bíróság 60 ezer forint pénzbüntetésre ítélte az elsőrendő vádlottat.
ÉM-SZP”
A műtétekkel kapcsolatos véralvadásgátló kezelést szakmai protokoll szabályozza. A műtét típusa, a beteg kora, hajlamosító tényezők stb. döntik el a trombózis profilaxis módját. Kis műtétet, alacsony kockázatú beteg esetén nem is szükséges gyógyszeres kezelés, elegendő a korai mobilizálás.
Egyes más esetekben a véralvadásgátló kezelés kötelező. Általánosságban elmondható, hogy minden nagyobb trauma (pl. a cikk szerinti esetben a combcsonttörés) esetén indokolt a trombózis-profilaxis véralvadásgátló kezeléssel, ha nincs ellenjavallat.
Az „orvosi műhiba” büntetőjogi jogkövetkezménye az esetek túlnyomó többségében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége lehet. A büntetőeljárás konkrét személy (orvos, más egészségügyi dolgozó) felelősségét állapíthatja meg, szemben a kártérítési (polgári) perekkel, melyeket az egészségügyi szolgáltató (pl. kórház) ellen kell megindítani.
A Btk. 165 §-ának (1) bekezdésében meghatározott, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét az követi el, aki a foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. Súlyosabban minősül, ha a bőncselekmény következménye maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás ill. halál. A bűncselekmény megállapíthatóságához az is szükséges, hogy az elkövető szabályszegő tevékenységével okozati összefüggésben következzen be az eredmény (alapesetben más vagy mások életének stb. közvetlen veszélyeztetése vagy a testi sértés), illetve az elkövető mulasztása folytán nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, bár erre lehetősége volt.
E törvényhely már a sérelem bekövetkezésének közvetlen veszélyét előidéző magatartásokat is bünteti (alapeset), tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzetből nagy gyakorisággal tipikusan következik be a tényleges sérelem. A halálos következményért való felelősség (minősített eset) akkor állapítható meg, ha a kétséget kizáróan bizonyított, hogy a szakmai szabályszegés hiányában a beteg bizonyosan életben maradt volna. Jelen esetben a trombózis profilaxis a vérrögképződés, ill. a következményes embólia kialakulásának „csak” az esélyét csökkenti, de nem előzi meg 100 %-os biztonsággal. Valószínősíthetően tehát ezért állapította meg csak az alapesetért a törvényszék a felelősséget, hiszen orvos-szakmailag nem állítható teljes bizonyossággal, hogy megfelelő véralvadásgátló kezelés esetén nem alakult volna ki a szövődmény.
Budapest, 2012. december 15.
Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos