Orvosi műhiba - boncolás

Számos alkalommal merül fel a hozzátartozójuk halálát követően gyorsan cselekedni kívánó, orvosi műhibát feltételező rokonok részéről, hogy

• kérjék-e a kórházi boncolást (azaz az orvosi műhiba „kivizsgálásához” szükséges-e boncolás, mivel kegyeleti okokból nem szeretnék);
• elégséges-e a kórházi boncolás, vagy tegyenek feljelentés igazságügyi boncolást kérve (mivel nem bíznak az adott kórház orvosaiban).

A boncolás lehet kórházi, igazságügyi és hatósági boncolás.

Az orvosi műhiba későbbi bizonyíthatósága érdekében célszerű, hogy legalább kórházi boncolásra sor kerüljön.

FONTOS: amennyiben a hozzátartozó kéri a kórházi boncolást, akkor azt el kell végeznie  a kórháznak.

FIGYELEM: Sok esetben a hozzátartozók kegyeleti okokból szeretnék a boncolást mellőzését. Egyes kórházak a hozzátartozókkal olyan nyilatkozatot iratnak alá, melyben az szerepel, hogy a boncolás mellőzésének kérelmezésére tekintettel lemondanak mindenfajta későbbi igényérvényesítés jogáról (kártérítés stb.), a kórházi ellátást nem kifogásolhatják. Ugyan ezen eljárás aggályos, azonban aki orvosi műhibát feltételez, a boncoláshoz ragaszkodjon, azt kérje, de semmiképpen ne írjon alá a fentiek szerinti lemondó nyilatkozatot.

A kórházi boncolásra abban az intézményben kerül sor, ahol a beteg elhunyt. A boncolást a kórház patológusa végzi el.

Hangsúlyozni kell, amennyiben a (kórházi) boncolásnak orvos-szakmai (vagy egyéb törvényes) indoka van, akkor a boncolás nem mellőzhető, a hozzátartozói nyilatkozatnak (tiltás, engedélyezés, kérés stb.) nincs jelentősége.

El kell végezni a (kórházi) boncolást, ha

• halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
• a születés körüli időben bekövetkezett halál esetén
• ha az elhunyt életében szervátültetés donora (szerv adományozó), vagy más szervét kapó beteg volt
• az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és gyanítható, hogy a halál ezzel összefüggésben merült fel.
• az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek, ha az nem képezte az elhunyt tulajdonát, kivéve ha a helyzetből adódóan nem szükséges a boncolás
• az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,
• az elhunytat hamvasztani kívánják, kivéve meghatározott (itt nem részletezett) eseteket.

Fentieken túl el kell végezni akkor is a (kórházi) boncolást, ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a boncolást a hozzátartozó kéri, vagy az elhunyt még az életében kérte.

Amennyiben a fenti esetek nem állnak fenn, a kórboncolástól akkor lehet eltekinteni, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

• a halál természetes eredetű,
• a halál oka egyértelműen megállapítható,
• a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
• fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek,
• el lehet tekinteni továbbá a “tudományos vagy oktatási jelentőség” és “hamvasztás esetén” is, ha a mellőzést a hozzátartozó vagy a beteg még életében kérte.

Ha a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény gyanúja merül fel, a büntetőeljárás szabályai szerint igazságügyi orvosi boncolást kell elrendelni.

Ha a halál „rendkívüli halálnak” minősül, rendkívüli haláleseti eljárást kell lefolytatni, és annak megfelelő hatósági boncolást kell végezni. Rendkívüli a halál, ha

• halált baleset, vagy öngyilkosság okozta
• a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek
• fogvatartott elhalálozása esetén.

A hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek tisztázása.

Büntetőfeljelentés, vagy rendkívüli haláleseti eljárás kezdeményezése csak kivételes esetben tanácsolható. (Erről ITT » olvashat)

Amennyiben bizonytalan hozzátartozója halála esetén a teendők tekintetében, egyeztessen személyes konzultációra időpontot irodánkba.

Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos