Feltételezett orvosi műhiba esetén szinte minden esetben célszerű megkísérelni a peren kívüli megegyezést. Mielőtt bármely megkeresés történne, indokolt a teljes egészségügyi dokumentációt kikérni. (Ennek több, itt nem részletezett okból is jelentősége van.). A peren kívüli egyezség létrejötte érdekében indoklással ellátott felszólító levelet kell küldeni a kórháznak (ill. egyéb egészségügyi szolgáltatónak), melyet az orvosi műhiba eset alapos orvos-szakmai és jogi értékelésének kell megelőznie. (Önmagában egy kártérítés, sérelemdíj iránti igényt támasztó levélre válaszadási határidő nincs, az egészségügyi törvény szerinti panasz kivizsgálásának azonban határidőben kell megtörténnie, célszerű ezért erre is hivatkozni.)
A kórház (ill. más egészségügyi szolgáltató) egyrészről saját orvos-szakmai véleményt alakít ki a kifogásolt ellátásról, másrészről a felelősségbiztosítója is kivizsgálja az orvosi műhiba esetet. (Ez utóbbihoz adatkezelési hozzájárulást kér a betegtől, ill. hozzátartozótól.)
Mikor nyílik lehetőség a peren kívüli egyezség megkötésére?
Amennyiben mind a kórház, mind a felelősségbiztosítója arra a következtetésre jut, hogy valóban orvosi mulasztás történt, abban az esetben nyílik lehetőség a peren kívüli egyezség megkötésére.
Miért célszerű már a peren kívüli egyezségkötéshez – lehetőség szerint orvosi szaktudással és klinikusai tapasztalattal bíró – műhibaperes ügyvéd segítségét kérni:
- Az orvosi műhiba eset részletes értékelése orvos-szakmai és jogi szempontból feltétlenül szükséges;
- A peren kívüli egyezségkötésre irányuló felszólító levélnek orvosi és jogi szempontból kellően alátámasztottnak kell lennie;
- A bírói / ítélkezési gyakorlat alapján lehet meghatározni azt a reális kártérítési / sérelemdíj összeget, melyet a felszólító levelében szerepeltetni kell, hasonlóképpen ennek alapján lehet mérlegelni, hogy az egyezséget milyen összeggel érdemes megkötni;
- A teljesség igényére törekedve számba kell venni, hogy milyen jogcímeken lehet jogosult az ügyfél anyagi kompenzációra (kártérítés típusai stb.), melyeket kimerítően igényelni is kell (a kórházak az egyezségi megállapodásban sokszor egyetlen jogcímet – pl. sérelemdíj – szerepeltetnek, és a károsultat lemondatják az ezen felüli későbbi igényérvényesítésről – azaz pontosan tudni kell, hogy a károsult mire és milyen összegben jogosult;
- A kórházak az ügyvédi segítség nélkül eljáró károsultakat nem veszik kellően komolyan, a reálisnál jelentősen alacsonyabb kártérítési összegre igyekeznek rábeszélni őket nem valós tájékoztatást adva az esetleges orvosi műhiba per esélyeiről;
- Az írásos egyezségi megállapodás megkötéséhez a kórházak és a biztosítóik természetesen minden eseteben ragaszkodnak, melynek feltételei jogban járatlanok számára számos buktatóval járhatnak;
- Sokszor nem egyértelmű, hogy ki nyújtotta az egészségügyi szolgáltatást (elsődlegesen a magánellátás területén), azaz kitől követelhető a kártérítés, ill. adott esetben kit kell perelni.
Amennyiben orvosi műhiba miatt kártérítési, sérelemdíj iránti követelése van, keresse fel irodánkat. Sokszor a kezdeti lépéseken is sok múlik ! A tapasztalt műhibaperes ügyvéd segítsége megtérül !
Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos, egészségügyi szakjogász