Az agárdi kisfiú halála – a Kúria is döntött

Érthetően nagy port vert fel a halálra éheztetett agárdi kisfiú ügye néhány évvel ezelőtt. A történteket a híradásokból feltehetően mindenki ismeri. A büntetőeljárás során a szülők és a nagyszülők súlyos szabadságvesztés büntetést kaptak. Vádlott volt mellettük egy természetgyógyász (bioenergetikus), kinek a tevékenysége talán még a hozzátartozókénál is nagyobb figyelmet kapott, továbbá a kisfiú házi gyermekorvosa is. A bioenergetikust az ítélőtábla jogerősen (II. fokon) halált okozó foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette miatt három év letöltendő szabadságvesztésre (börtön) és három év közügyektől eltiltásra ítélte és véglegesen eltiltotta a foglalkozásától (nem konvencionális tevékenységek). A házi gyermekorvost foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek jogerősen az ítélőtábla, ezért hat hónap, végrehajtásban két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Utóbbi két vádlott felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

A természetgyógyász védője elsődlegesen eljárási szabálysértésekre alapozta a felülvizsgálati kérelmét, továbbá hivatkozott arra, hogy a vádlott nem konvencionális gyógyító és életminőség-javító eljárást végzett, így nem tartozott az egészségügyi törvény hatálya alá, azaz nem állt az orvosi hivatás szakmai szabályai alatt, így azokat meg sem szeghette.

A házi gyermekorvos védője szintén hivatkozott eljárási szabálysértésekre, kifogásolta a szakértői bizonyítást ill. annak értékelését, továbbá hivatkozott arra, hogy a gyermek kezelésének kikényszerítésére vonatkozó, módszertani levélben szereplő előírások (bejelentési kötelezettség elmulasztása a gyermekjóléti szolgálatnál) nem minősülnek kötelező előírásokat tartalmazó jogszabálynak. Álláspontja szerint a sértett nem volt közvetlen veszélyhelyzetben, a házi gyermekorvos terhére rótt szabályszegések a sértett egészségének veszélyeztetésében nem játszottak szerepet.

A Kúria döntése 2018. nyarán született, s közzé lett téve a Bírósági Határozatok között.

Olvasd tovább ->Az agárdi kisfiú halála – a Kúria is döntött

Egészséges páciens betegként kezelése – valójában nem volt rákos

A diagnosztikus tévedés speciális esete, mikor az orvos tévedése abban áll, hogy a valójában egészséges betegnél valamely ténylegesen fenn nem álló betegséget diagnosztizál.

Míg a valós betegség fel nem ismerése esetén a kezeletlen betegség okozta panaszok, tünetek változatlan fennállása, a betegség súlyosbodása, előrehaladása – akár végzetessé (gyógyíthatatlanná) válása – alapozza meg a kárigényt ill. sérelemdíj iránti igényt, addig egészséges személy indokolatlan kezelése során is elszenvedhet a páciens olyan testi és lelki sérelmeket, melyek jelentős anyagi kompenzációt indokolhatnak.

Ezen következményeket vizsgálta a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.022/2016/6 számú ítéletében (IH. 2017.89.).

Ezen orvosi műhiba-jogeset szerint a felperes festékes anyajegyét az alperesi egészségügyi intézményben eltávolították, melynek szövettani vizsgálata során rosszindulatú, végstádiumú melanomát (festékes anyajegyből kiinduló rosszindulatú daganat) állapítottak meg. Ezen diagnózis azonban téves volt, mert a páciens leletét elcserélték egy másik, azonos nevet viselő beteg leleteivel. (Az ilyen jellegű tévedés természetesen nem megengedhető, így a perben feltehetően nem lehetett vitás alperes felelőssége /azaz az orvosi műhiba megtörténte/, a bizonyítás a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének a megállapítására folyt.) A „beteg” számos indokolatlan vizsgálaton esett át. Az elrendelt interferon injekció terápia eleve megterhelő, számos mellékhatással járt (fogyás, fájdalmak, hajhullás, pszichés tünetek stb.) Emellett – feltehetően a legsúlyosabb következményként – mintegy 11 hónapig abban a tudatban élt, hogy halálos beteg, ennek nyomasztó terhe meghatározta mindennapjait. A bíróság jogerősen 7 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

(Egyébként a leletcsere felperes számára akként derült ki, hogy a ténylegesen melanomás beteg értesítette telefonon róla, s nem alperes. Alperes szerint az előzőek, az elszenvedett sérelmek nem idéztek elő felperes életminőségében változást.)

Ha a jogesetet részletesebb meg szeretné ismerné, kattintson az „olvasd tovább”-ra.

Olvasd tovább ->Egészséges páciens betegként kezelése – valójában nem volt rákos

Radiológushiány okozta a beteg halálát a Honvédkórházban ?

Válság a Honvédkórházban: a radiológushiány miatt hallhatott meg egy beteg” címen jelent meg írás a hvg.hu-n 2018. december 6-án. A jelentős sajtóvisszhanggal kísért feltételezett „orvosi műhiba” üggyel érintett betegséget, az időfaktor jelentőségét mutatom be, és a hasonló esetekben jellemző kórházi reagálást tettem vizsgálat tárgyává. Ha már a beteg életét nem sikerült megmenteni, legalább a tanulságok levonására sor kerülhetne. Ezzel szemben azonban úgy tűnik, most is valamennyi kritika zsigeri elutasítása történik. Amennyiben egy beteg halála vagy életesélyeinek a csökkenése nem alapvetően egy orvosi mulasztás következménye, hanem a kritikus orvoshiányé, a személyi és/vagy tárgyi feltételek elégtelenségéé, nehéz helyzetben van az adott kórház vezetése. A „hiba” elismerése ugyanis nem egy egyszeri orvosi műhiba, hanem a kórház alapvető feladatára, a gyógyításra való részleges alkalmatlanságának az elismerését jelentené.

Olvasd tovább ->Radiológushiány okozta a beteg halálát a Honvédkórházban ?

Orvosi műhiba okozta Napóleon halálát ?

Napóleon Bonapertét nem meggyilkolták, hanem orvosai túlbuzgóságának esett áldozatul – állítják a császár utolsó heteit vizsgáló amerikai törvényszéki orvosok. A császár ugyanis rendszeresen kapott hánytatószereket és beöntéseket. Az amerikai kutatók szerint ennek hatására súlyos kálium hiány lépett fel a császár szervezetében, amely a végzetes ún. Torsades de Pointes szívritmuszavarhoz vezethet.

Olvasd tovább ->Orvosi műhiba okozta Napóleon halálát ?

Michael Jackson halála. Az orvosi műhiba megítélése, ha nálunk történik.

Michael Jackson világsztár 2009. június 25-én altató-túladagolásban meghalt. A Los Angeles-i esküdtszék az orvosi műhiba miatt bűnösnek mondta ki magánorvosát, Conrad Murray-t gondatlanságból elkövetett emberölésért. A vád tanújaként a Columbia Egyetem egyik professzora 17 súlyos orvos-szakmai hibát jelölt meg, melyek az énekes halálához vezettek. Vajon milyen megítélése lett volna az orvosi műhiba esetnek, ha Magyarországon történik ? Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos kommentárja.

Olvasd tovább ->Michael Jackson halála. Az orvosi műhiba megítélése, ha nálunk történik.

Háziorvosi műhiba – véralvadásgátlás hiánya

A kórházi zárójelentések a betegnek és a háziorvosnak is szólnak. Orvosi műhiba miatt meghalt egy Down-kóros fiatalember, mert a műtétjét követő kötelező véralvadásgátló kezelést a hazabocsátását követően a háziorvos nem folytatta. Alsó végtagi visszérrögösödés, következményes tüdőembólia alakult ki, a hirtelen rosszullét miatt kihívott mentősök már nem tudtak segíteni. A lezárult büntetőperben az orvos felelősségét csak a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapesetében állapították meg, a halálos következményért nem. Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos orvosi és jogi kommentárja az orvosi műhibáról.

Olvasd tovább ->Háziorvosi műhiba – véralvadásgátlás hiánya

Kassák Lajos halála – esetleges orvosi műhiba mai szemmel

Dr. Czeizel Endre a KORTÁRS c. folyóirat 2001. novemberi számában Kassák Lajos családfájának és betegségeinek értékelése címmel írt tanulmányt, melyben a költő, író halálának körülményeit is elemzi. A halált léprepedés okozta, mely valószínősíthetően röntgenvizsgálatkor alkalmazott túlzott hasi nyomás következménye volt. Felesége panaszt tett a feltételezett gondatlanság, orvosi műhiba miatt, de a pártkórház elleni fellépés akkor sikerre nem vezethetett. Ha a történtek idejére (1967) visszavetíthetnénk a mai bírói gyakorlatot, és a jelenleg hatályos jogszabályokat, az orvosi műhiba miatti vizsgálat talán más eredményre vezetne …

Olvasd tovább ->Kassák Lajos halála – esetleges orvosi műhiba mai szemmel