Semmi nincs kockázat nélkül, különösen nem az olyan ügyek, mikor „pénzről” van szó. A pereskedés óhatatlanul kockázattal jár, s nincs ez másként az un. orvosi műhiba perek esetén sem.
Mindig az ügyfél dönti el, hogy el kívánja-e indítani a pert vagy sem. Ezen döntéshez az ügyvéd korrekt, lehetőség szerint az érdemi kérdésekre teljes körűen kiterjedő tájékoztatása szükséges. „Biztosan megnyerhető” per nincsen, hasonlóképpen félrevezető a „kockázatmentességgel” vagy a kockázat átvállalásával kecsegtetés. Az orvosi műhiba perek szinte minden esetben kemény küzdelem után vezetnek eredményre, az alperesi intézmények általában szívósan védekeznek. Peren kívüli egyezség is csak orvos-szakmailag és jogilag kellően alátámasztott érvelés révén köthető.
A fentiek szerinti első két mérlegelési szempont az ügy orvos-szakmai megítélésén és az orvosi műhibaperes gyakorlat ismeretén alapszik, melyről a honlap más részein lehet tájékozódni. Jelen oldalon a perrel kapcsolatos költségek (anyagi kockázatok) és azok csökkentésének a lehetőségei olvashatók koncentrálva az orvosi műhiba perek jellegzetességeire.
Mivel kell számolnia tehát az orvosi műhiba per felperesének (betegnek, hozzátartozónak), amennyiben elveszti a pert ? (Nyilván ez a per anyagi kockázata). Ennek megválaszolása előtt meg kell ismerni a költségek perbeli előlegezésének és viselésének fogalmát.
A költségek előlegezése alatt a felmerült költségeknek a per folyamán történő kifizetése értendő, míg a költségek viselése azt jelenti, hogy a per kimenetelétől függően végül (a per befejezésekor) kit terhelnek a költségek. A költségek előlegezésének és viselésének kötelezettsége értelemszerűen sokszor nem esik egybe. (Pl. ha az egyik fél megelőlegez egy költséget a per folyamán, de a pert végül megnyeri, a pervesztes másik fél köteles az előlegezett költséget a pernyertes félnek megtéríteni.)
A bizonyítással együtt járó költséget a bizonyító fél előlegezi (jellemzően a felperes), az előlegezés esedékessége annak felmerülése. Jellemzően azonban nagyobb összegű várható költség esetén a bíróság annak előzetes letétbe helyezését rendeli el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben pl. az orvosi műhiba ügyekben óhatatlanul felmerülő orvosi szakkérdések bizonyítására a bíróság igazságügyi orvosszakértőt rendel ki, a várható szakértői költségeket a bíró megbecsüli és kötelezi a bizonyító felet ezen összeg bírósági letétbe helyezésére. (A letétbe helyezés a gyakorlatban a bírósági letéti számlaszámra történő átutalást jelenti, a letéti számlaszámok az interneten megtalálhatók).
Orvosi műhiba ügyekben a per anyagi kockázatát jelentő legfontosabb tételek az alábbiak: (azaz költségmentesség hiányában pervesztes félnek ezeket kell megfizetnie)
A polgári peres eljárásban eljárási illetéket kell fizetni, melynek alapja a pertárgyérték. A pertárgyérték orvosi műhiba ügyekben a keresettel érvényesített követelés értéke (sérelemdíj, kártérítés). A 2025.01.27-e után indult eljárásokban az illeték mértéke a pertárgyértékhez igazodóan sávosan változik az alábbiak szerint:
Fellebbezési eljárásban az illeték alapja a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke, mértéke 8 %, de legalább 15 000,- Ft, legfeljebb 2 500 000,- Ft., csatlakozó fellebbezés esetén előbbi fele.
Általában az illetéket a pert kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, az „orvosi műhiba” perek esetén azonban speciális helyzet áll fenn (lsd. lentebb – illetékfeljegyzési jog).
Az „orvosi műhiba” perekben ritka kivétellel felperesi indítványra igazságügyi orvosszakértő perbe vezetése történik. A követelés jogalapjának megítélése orvosi szakkérdés, melyre vonatkozóan a bíróság szakértelemmel nem rendelkezik, így nem mellőzhető a szakértő bevonása. A szakértő díja az elvégzett munkaórákhoz igazodik, mértéke több tényezőtől függ (szakértők/szakkonzulensek száma, szakvélemény kiegészítésének szükségessége, ügy bonyolultsága, peanyag/dokumentáció mennyisége stb.), de mindenképpen (több)százezres nagyságrendű. A bíróság a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.
A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség. A pernyertes fél a perköltsége megtérítését kérheti, melyet a pervesztes félnek kell megtérítenie.
Az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. A fél dönthet úgy is, hogy nem az ügyvédi megbízási szerződésben szereplő díj összegét kéri megtéríteni, hanem attól eltérően a 17/2024. (XII.09.) IM Rendelet szerint /2025.02.07. után indult eljárásokban/ kéri megállapítani az ügyvédi díjat. A sávosan változó díjak a legjellemzőbb pertárgyérték tartományban az alábbiak szerint alakulnak az elsőfokú eljárásban:
A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban a pertárgy értékeként a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.
Az orvosi műhiba ügyekben a felszámítás utóbbi módja jóval gyakoribb. Sikerdíjas ügyvédi megbízási szerződés esetén a sikerdíj perköltségként nem hárítható át a pervesztes ellenfélre, ez esetben a fentiek szerinti, pertárgyértékhez igazodó ügyvédi munkadíj számítható fel. Hangsúlyozandó, a fél és a jogi képviselője közötti ügyvédi megbízási szerződést nem érinti, annak tartalmát nem változtatja meg, hogy a bíróság minek alapján és milyen összegben kötelezi a pervesztes ellenfelet a perköltség körében ügyvédi munkadíj megfizetésére.
A felet (ideértve természetesen az orvosi műhiba per felperesét is) jogai érvényesítésének az elősegítése érdekében költségkedvezmények illethetik meg. E költségkedvezmények közül az orvosi műhiba perek esetén a tárgyi illetékfeljegyzési jog bír jelentőséggel, továbbá gyakorlatilag minden perben – így az orvosi mulasztások miatt indult perekben is – lehetőség van személyes költségmentességet és személyes költségfeljegyzési jogot kérelmezni.
Az „orvosi műhba” ügyek un. tárgyi illetékfeljegyzési jogos ügyek. Ez azt jelenti, hogy a felperesnek – jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül – nem kell az illetéket a kereset benyújtásakor (azaz a per kezdetén) előzetesen lerónia, hanem az illeték megfizetéséről a bíróság a per végén határoz, s a pervesztes felet kötelezi annak viselésére.
Személyes költségmentesség ill. személyes költségfeljegyzési jog a felet – jövedelmi-, és vagyoni viszonyai alapján – kérelemre illetheti meg.
Személyes költségmentesség esetén a fél mentes
Személyes költségfeljegyzési jog esetén a fél mentes
azonban pervesztesség esetén fentieket a per végén meg kell fizetnie.
Személyes költségmentességet a bíróság engedélyez, ha a fél
A bíróság mérlegeléssel is engedélyezhet költségmentességet, ha a fenti körülmények egyike sem áll fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
A bíróság a fél részére teljes költségfeljegyzési jogot engedélyez, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.
A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az előzőek szerinti feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy
az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával. (A „közös háztartás” azon személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek és folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik.)
A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni
Nem lehet a vagyon körébe tartozónak tekinteni
A költségkedvezmény iránti kérelemben
A fél jövedelmi és vagyoni viszonyait a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendeletben meghatározott módon köteles igazolni és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.
A költségkedvezmény iránti kérelemhez szükséges nyomtatványok a www.birosag.hu oldalról letölthetők. (nyomtatványok/űrlapok menüpont, majd megnyitását követően „költségkedvezmények és költségjegyzék 2018” menüpont – https://birosag.hu/nyomtatvany-urlapok/koltsegkedvezmenyek-es-koltsegjegyzek-nyomtatvanyok)
(Valamennyi, így jelen oldalon nyújtott tájékoztatás sem teljes körű, és nem feltétlenül követi azonnal a jogszabályváltozásokat. Csak az ügyvédi megbízás keretében nyújtott tájékoztatásért vállalunk felelősséget.
Segíthetek?
Kérjen segítséget még ma!