KÖZLEKEDÉSI BALESET

Közúti baleset esetén azonnal meg kell állni, meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés! Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget értesíteni kell, a sérülteknek segítséget kell nyújtani!

Amennyiben személyi sérülés nem történt és az érintettek a felelősség kérdésében meg tudnak egyezni, nem szükséges a rendőrséget helyszínelés céljából kihívni. Minden esetben szükséges azonban az európai baleseti bejelentő nyomtatványt („sárga-kék bejelentőt”) kitölteni. Ennek során fokozott figyelmet kell fordítani az adatok, különösen a felelősségbiztosító adatainak kitöltésére.

Az adatok megadása törvényből fakadó kötelezettség, az nem tagadható meg. („A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.”) Az adatok leellenőrzése is javasolt (forgalmi engedély, kötelező biztosítást igazoló szelvény, személyi igazolvány, vezetői engedély révén). Ha nem áll rendelkezésre kék-sárga baleseti bejelentő, akkor üres papírra kell leírni 1-1 példányban a baleseti bejelentő tartalmának megfelelő adatokat (érintettek személyi adatai, baleset körülményei, járművekre és a biztosításokra vonatkozó adatok, felelősséget ki és milyen arányban ismeri el stb.) Fontos, hogy az iratok aláírása is megtörténjen, és az esetleges tanuk neve, lakcíme is rögzítést nyerjen. Célszerű, hogy felelősséget elismerő másik fél saját maga írja az okirat(ok)ra a felelősségelismerő nyilatkozatot.

A közlekedési balesetben vétlen károsult kártérítési igényét a károkozó gépjármű üzemben tartójának gépjármő-felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül jogosult érvényesíteni. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó felelősségbiztosítójának.

A biztosított (károkozó) is köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

A károkozó felelősségbiztosítója a károsult kártérítési igényére köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről és erről tájékoztatja a károsultat.

A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként nettó összeget téríti meg.

A felelősségbiztosító meghatározott esetekben és személyektől az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti (regressz/visszkereseti igény). Pl. regressz igényt érvényesíthet a biztosító az ittas vagy érvényes jogosítvány nélkül vezetővel szemben, a biztosítottól, ha a kárt szándékosan okozta stb.

Ha a károkozó gépjármű üzembentartója nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve okozta a kárt, a károsult a (társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás által nem fedezett) kárának megtérítése iránti igényét a MABISZ-szal (Magyar Biztosítók Szövetsége), mint az ilyen esetek pénzügyi fedezetére létrehozott alap (Kártalanítási Számla) kezelőjével szemben is érvényesítheti. Ismeretlen gépjármű károkozása esetén a Kártalanítási Számla kezelője csak a személyi sérüléses károkat téríti meg, a gépkocsi károkat csak akkor, ha a baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel járt.

Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával (a Nemzeti Iroda feladatait is a MABISZ látja el) szemben is lehet érvényesíteni (“külföldi gépjármű magyarországi károkozása”).

Ha magyarországi személynek külföldön (a zöldkártyarendszer valamely országában) más EU-s tagállami telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, abban az esetben a magyar károsult kártérítési igényét a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti. („magyarországi károsultnak külföldön külföldi okozza a kárt”) A károsult meghatározott esetekben a kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben is érvényesítheti (pl. a károkozó gépjármű vagy annak biztosítója a balesetet követő két hónap elteltével sem volt azonosítható; a károkozó gépjármű biztosítója nem nevezett ki kárrendezési megbízottat)