Győzelem az orvosi műhiba felett

Egy internetes portálon egy fiatal nő történetét olvashatjuk, aki a születése körül vétett orvosi műhiba következményeivel küzd élete során. A cikk elsődlegesen a hölgy küzdelmére, akaraterejére koncentrál, mely edzőnőjének és persze az orvosok segítségének is köszönhetően elvezetett oda, hogy mostanra teljes életet élhet. Jelenleg már sportol, fut, kerékpározik, sőt falat mászik, fájdalmai elmúltak. Korábban a legelemibb mozgások (járás stb.) is kifejezett nehézséget okozott.

Magáról az orvosi műhibáról kevesebbet tudhatunk meg, hiszen nem is ez áll a középpontban.

Az édesanyja a várandósság 6. hónapjában fertőzést kapott, elfolyt a magzatvize. A szülészorvos tüdőérlelőt adott, majd néhány nappal később megindították a szülést. A tágulási szak elhúzódott, mintegy 80 órán keresztül vajúdott a kismama, de császármetszést nem végeztek. Az újszülött megszületésekor a köldökzsinóron duplacsomó volt, a köldökzsinór a nyakra rátekeredett. Kezdetben nem voltak jelei a károsodásnak, a koraszülésre is figyelemmel megfelelőnek tartották a fejlődést. Néhány hónapos korban elvégzett MR azonban súlyos károsodásokat találtak az agyban, mely a születés körüli oxigénhiány következménye volt. 1,5 évesen még csak ülni tudott. A Pető Intézetben közölték először a diagnózist a szülőkkel, miszerint a kislánynak spasztikus bénulása (Little kórja) van.

A cikk ITT olvasható

Az agárdi kisfiú halála – a Kúria is döntött

Érthetően nagy port vert fel a halálra éheztetett agárdi kisfiú ügye néhány évvel ezelőtt. A történteket a híradásokból feltehetően mindenki ismeri. A büntetőeljárás során a szülők és a nagyszülők súlyos szabadságvesztés büntetést kaptak. Vádlott volt mellettük egy természetgyógyász (bioenergetikus), kinek a tevékenysége talán még a hozzátartozókénál is nagyobb figyelmet kapott, továbbá a kisfiú házi gyermekorvosa is. A bioenergetikust az ítélőtábla jogerősen (II. fokon) halált okozó foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette miatt három év letöltendő szabadságvesztésre (börtön) és három év közügyektől eltiltásra ítélte és véglegesen eltiltotta a foglalkozásától (nem konvencionális tevékenységek). A házi gyermekorvost foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek jogerősen az ítélőtábla, ezért hat hónap, végrehajtásban két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Utóbbi két vádlott felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

A természetgyógyász védője elsődlegesen eljárási szabálysértésekre alapozta a felülvizsgálati kérelmét, továbbá hivatkozott arra, hogy a vádlott nem konvencionális gyógyító és életminőség-javító eljárást végzett, így nem tartozott az egészségügyi törvény hatálya alá, azaz nem állt az orvosi hivatás szakmai szabályai alatt, így azokat meg sem szeghette.

A házi gyermekorvos védője szintén hivatkozott eljárási szabálysértésekre, kifogásolta a szakértői bizonyítást ill. annak értékelését, továbbá hivatkozott arra, hogy a gyermek kezelésének kikényszerítésére vonatkozó, módszertani levélben szereplő előírások (bejelentési kötelezettség elmulasztása a gyermekjóléti szolgálatnál) nem minősülnek kötelező előírásokat tartalmazó jogszabálynak. Álláspontja szerint a sértett nem volt közvetlen veszélyhelyzetben, a házi gyermekorvos terhére rótt szabályszegések a sértett egészségének veszélyeztetésében nem játszottak szerepet.

A Kúria döntése 2018. nyarán született, s közzé lett téve a Bírósági Határozatok között.

Olvasd tovább ->Az agárdi kisfiú halála – a Kúria is döntött

Egészséges páciens betegként kezelése – valójában nem volt rákos

A diagnosztikus tévedés speciális esete, mikor az orvos tévedése abban áll, hogy a valójában egészséges betegnél valamely ténylegesen fenn nem álló betegséget diagnosztizál.

Míg a valós betegség fel nem ismerése esetén a kezeletlen betegség okozta panaszok, tünetek változatlan fennállása, a betegség súlyosbodása, előrehaladása – akár végzetessé (gyógyíthatatlanná) válása – alapozza meg a kárigényt ill. sérelemdíj iránti igényt, addig egészséges személy indokolatlan kezelése során is elszenvedhet a páciens olyan testi és lelki sérelmeket, melyek jelentős anyagi kompenzációt indokolhatnak.

Ezen következményeket vizsgálta a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.022/2016/6 számú ítéletében (IH. 2017.89.).

Ezen orvosi műhiba-jogeset szerint a felperes festékes anyajegyét az alperesi egészségügyi intézményben eltávolították, melynek szövettani vizsgálata során rosszindulatú, végstádiumú melanomát (festékes anyajegyből kiinduló rosszindulatú daganat) állapítottak meg. Ezen diagnózis azonban téves volt, mert a páciens leletét elcserélték egy másik, azonos nevet viselő beteg leleteivel. (Az ilyen jellegű tévedés természetesen nem megengedhető, így a perben feltehetően nem lehetett vitás alperes felelőssége /azaz az orvosi műhiba megtörténte/, a bizonyítás a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének a megállapítására folyt.) A „beteg” számos indokolatlan vizsgálaton esett át. Az elrendelt interferon injekció terápia eleve megterhelő, számos mellékhatással járt (fogyás, fájdalmak, hajhullás, pszichés tünetek stb.) Emellett – feltehetően a legsúlyosabb következményként – mintegy 11 hónapig abban a tudatban élt, hogy halálos beteg, ennek nyomasztó terhe meghatározta mindennapjait. A bíróság jogerősen 7 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

(Egyébként a leletcsere felperes számára akként derült ki, hogy a ténylegesen melanomás beteg értesítette telefonon róla, s nem alperes. Alperes szerint az előzőek, az elszenvedett sérelmek nem idéztek elő felperes életminőségében változást.)

Ha a jogesetet részletesebb meg szeretné ismerné, kattintson az „olvasd tovább”-ra.

Olvasd tovább ->Egészséges páciens betegként kezelése – valójában nem volt rákos

Radiológushiány okozta a beteg halálát a Honvédkórházban ?

Válság a Honvédkórházban: a radiológushiány miatt hallhatott meg egy beteg” címen jelent meg írás a hvg.hu-n 2018. december 6-án. A jelentős sajtóvisszhanggal kísért feltételezett „orvosi műhiba” üggyel érintett betegséget, az időfaktor jelentőségét mutatom be, és a hasonló esetekben jellemző kórházi reagálást tettem vizsgálat tárgyává. Ha már a beteg életét nem sikerült megmenteni, legalább a tanulságok levonására sor kerülhetne. Ezzel szemben azonban úgy tűnik, most is valamennyi kritika zsigeri elutasítása történik. Amennyiben egy beteg halála vagy életesélyeinek a csökkenése nem alapvetően egy orvosi mulasztás következménye, hanem a kritikus orvoshiányé, a személyi és/vagy tárgyi feltételek elégtelenségéé, nehéz helyzetben van az adott kórház vezetése. A „hiba” elismerése ugyanis nem egy egyszeri orvosi műhiba, hanem a kórház alapvető feladatára, a gyógyításra való részleges alkalmatlanságának az elismerését jelentené.

Olvasd tovább ->Radiológushiány okozta a beteg halálát a Honvédkórházban ?

Orvosi műhiba okozta Napóleon halálát ?

Napóleon Bonapertét nem meggyilkolták, hanem orvosai túlbuzgóságának esett áldozatul – állítják a császár utolsó heteit vizsgáló amerikai törvényszéki orvosok. A császár ugyanis rendszeresen kapott hánytatószereket és beöntéseket. Az amerikai kutatók szerint ennek hatására súlyos kálium hiány lépett fel a császár szervezetében, amely a végzetes ún. Torsades de Pointes szívritmuszavarhoz vezethet.

Olvasd tovább ->Orvosi műhiba okozta Napóleon halálát ?

Michael Jackson halála. Az orvosi műhiba megítélése, ha nálunk történik.

Michael Jackson világsztár 2009. június 25-én altató-túladagolásban meghalt. A Los Angeles-i esküdtszék az orvosi műhiba miatt bűnösnek mondta ki magánorvosát, Conrad Murray-t gondatlanságból elkövetett emberölésért. A vád tanújaként a Columbia Egyetem egyik professzora 17 súlyos orvos-szakmai hibát jelölt meg, melyek az énekes halálához vezettek. Vajon milyen megítélése lett volna az orvosi műhiba esetnek, ha Magyarországon történik ? Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos kommentárja.

Olvasd tovább ->Michael Jackson halála. Az orvosi műhiba megítélése, ha nálunk történik.

Orvosi műhiba a “rokkantosítás” során

Régebben rokkantsági nyugdíjat, 2012. évtől megváltozott munkaképességűek ellátását kapják a meghatározott mértékű egészségkárosodásban szenvedők. A jogosultságról részben orvosokból álló bizottság véleménye alapján születik meg a döntés. Bár a sérelmes döntés ellen adott a jogorvoslati út, de számos betegben felmerül, vajon lehet-e valamely igényt a téves döntést hozó (szerintük „műhibát vétő”) orvosok ellen érvényesíteni.

Az „orvosi műhiba” mint jogi fogalom nem létezik, a kifejezés azonban elterjedt és használatos. Valójában az orvosi -ill. az egészségügyi szolgáltatók (kórházak, szakrendelők stb.) felelősségének különböző válfajairól lehet beszélni, úgymint büntetőjogi-, kártérítési-, közigazgatási -, etikai felelősségről stb. Ennek megfelelően pl. ha az orvos elköveti a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét, büntetőjogi felelősségre vonása következhet be, ha egy kórház alkalmazott orvosa nem az elvárható gondossággal jár el, és ezzel okozati összefüggésben a betegnek vagy a hozzátartozónak kárt okoz, a kórház kártérítési felelősséggel tartozik, s az igény polgári perben érvényesíthető.

A „leszázalékolási” ügyekben az orvosi bizottságok közigazgatási eljárás keretében működnek közre, elsőfokon a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinek, másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal keretében. Ha döntésük téves, az ügyfél (beteg) – kihasználva a rendelkezésre álló jogorvoslati utat – egy alkalommal fellebbezhet, annak sikertelensége esetén az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. E jogorvoslat során, amennyiben a korábbi döntés később helytelennek bizonyul, semmilyen hátrányos következmény nem éri sem az érintett közigazgatási szervet, sem a téves orvos-szakmai véleményt adó orvost, maga az ügyfél azonban elérheti a téves határozat korrekcióját, s annak alapján akár visszamenőlegesen is kaphat pénzbeli ellátást.

Mi a helyzet azonban olyan egyéb károkkal, melyek kompenzációja a sikeres jogorvoslat révén nem következik be. A kártérítéshez ilyenkor külön igényérvényesítés szükséges. A közigazgatási szerv kártérítési felelőssége csak akkor állapítható meg, ha az államigazgatási jellegű tevékenyéggel összefüggő felróható magatartással okozati összefüggésben következett be a kár, továbbá hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.

A bírósági gyakorlat alapján téves jogalkalmazásból fakadó tévedés csak akkor alapozza meg a felelősséget, ha a jogszabály teljesen nyilvánvaló és egyértelmű, mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén pedig a mérlegelés kirívó okszerőtlensége vagy megalapozatlansága eredményezheti a kártérítési felelősséget.

Ilyen károk megtérítés iránt tehát a betegnek polgári bírósághoz kell fordulnia, azonban maga a bizottsági orvos kártérítés iránt nem perelhető, s az őt alkalmazó közigazgatási szerv is csak meghatározott feltételek esetén korlátozott körben. Alapos orvos-szakmai és jogi elemzése szükséges annak eldöntéséhez, hogy a siker reményével perelhető-e a közigazgatási szerv. A betegek által felhozott olyan gyakori érvek, miszerint „nem vett figyelembe a bizottság orvosa a diagnózisaim közül számosat”, vagy „alig vizsgált meg”, önmagában még nem alapoz meg egy kártérítési pert.

Természetesen a bizottságban tevékenykedő orvosokra is vonatkoznak az orvosi magatartási szabályok is, beleértve az etikai szabályokat is, azok megsértése esetén panasszal lehet fordulni az orvosi kamarához. Persze a bizottság előtt megjelenő beteg, kinek további pénzbeli ellátása s így a megélhetése függ az orvos véleményétől, aligha fogja sérelmei miatt ilyen lépésre elszánni magát.

Elméletileg az sem kizárt, hogy a bizottsági orvos büntetőjogi felelőssége is felmerüljön, pl. ha az aktuális vizsgálat során észlelt eltérés (pl. szívritmuszavar) haladéktalan intézkedésre kellene sarkallja az orvost, de azt elmulasztva közvetlen veszélynek teszi ki a beteg egészségét.

Összességében az tanácsolható, hogy a bizottsági felülvizsgálatra készülő betegek lehetőség szerint szerezzenek be minél több friss orvosi leletet, a régóta fennálló krónikus betegségeiket kezelő orvosuktól is kérjenek újabb szakorvosi véleményt, bármely csekélynek tűnő panaszukat is vizsgáltassák ki. Kedvezőtlen döntés esetén koncentráljanak a sikeres jogorvoslatra, hiszen legjobb megelőzni a kár bekövetkeztét. A kártérítési per ugyanis kockázatos, elhúzódó, ilyen ügyekben rendszerint csekély eséllyel kecsegtető.

Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos

Háziorvosi műhiba – véralvadásgátlás hiánya

A kórházi zárójelentések a betegnek és a háziorvosnak is szólnak. Orvosi műhiba miatt meghalt egy Down-kóros fiatalember, mert a műtétjét követő kötelező véralvadásgátló kezelést a hazabocsátását követően a háziorvos nem folytatta. Alsó végtagi visszérrögösödés, következményes tüdőembólia alakult ki, a hirtelen rosszullét miatt kihívott mentősök már nem tudtak segíteni. A lezárult büntetőperben az orvos felelősségét csak a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapesetében állapították meg, a halálos következményért nem. Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos orvosi és jogi kommentárja az orvosi műhibáról.

Olvasd tovább ->Háziorvosi műhiba – véralvadásgátlás hiánya

Kassák Lajos halála – esetleges orvosi műhiba mai szemmel

Dr. Czeizel Endre a KORTÁRS c. folyóirat 2001. novemberi számában Kassák Lajos családfájának és betegségeinek értékelése címmel írt tanulmányt, melyben a költő, író halálának körülményeit is elemzi. A halált léprepedés okozta, mely valószínősíthetően röntgenvizsgálatkor alkalmazott túlzott hasi nyomás következménye volt. Felesége panaszt tett a feltételezett gondatlanság, orvosi műhiba miatt, de a pártkórház elleni fellépés akkor sikerre nem vezethetett. Ha a történtek idejére (1967) visszavetíthetnénk a mai bírói gyakorlatot, és a jelenleg hatályos jogszabályokat, az orvosi műhiba miatti vizsgálat talán más eredményre vezetne …

Olvasd tovább ->Kassák Lajos halála – esetleges orvosi műhiba mai szemmel